Fehér Béla Kossuthkifli című regényéből nagyszabású sorozatot forgatott Rudolf Péter. A hatrészes sorozat március 15-től látható a megújuló Duna TV-n, mi pedig a sajtótájékoztatóján jártunk, hogy mindent megtudjunk a Kossuthkifliről.
Kedd délelőtt a Nemzeti Múzeum előtt áll egy postakocsi, rajta pedig Kálloy Molnár Péter egyenruhában a lovakat instruálja. A lovaknak annyira nem tetszik, hogy tétlenül álldogálnak, ráadásul újságírók fényképezik őket: meg is indulnának, de a színész ura a helyzetnek. Kálloy Molnár Péternek volt ideje megbarátkozni a bakkal: ugyanis a hatrészes Kossuthkifli sorozatban ő vezeti azt a bizonyos kocsit, amit hat napon keresztül üldöz egy halottaskocsi.
Helyenként groteszk, vadromantikus, humorban gazdag, 19. századi történelmi road movie, ami tulajdonképpen egy új műfaj. Fehér Béla fantáziája és a magyar történelem találkozása
– így jellemezte nemrég Rudolf Péter a Kossuthkiflit. Rudolf Péter már a sorozat előtt is találkozott Fehér Béla íróval, a Kossuthkifli olvasása közben pedig végig úgy érezte, hogy az már kész forgatókönyv. Az ötlettől azért még hosszú volt az út a megvalósulásig, de mint Rudolf Péter mondja: olvasóként ilyen élményre, rendezőként pedig ilyen kihívásra vágyott.
A Kossuthkifli több szempontból sem volt egyszerű szülés: a 320 perces összjátékidő, az ehhez képest viszonylag rövid forgatás (75 nap), a vizuális trükkök sokasága, a 200 helyszín és a kosztümök sem könnyítették meg a készítők dolgát. Apropó kosztümök: Reviczky Gábornak például leginkább a kosztümökkel, a fogsorral és a sminkkel való bajlódás jutott eszébe a forgatásról. Kőszegi Ákos is hasonló élményekről számolt be: ő az első napon lefutott 7 és fél kilométer után kezdte érezni, hogy a forgatás nem lesz egy könnyű menet.
Lengyel Tamás és Kálloy Molnár Péter viszont jóval pozitívabb élményekről számolt be a forgatás kapcsán. Kálloy például már annak is nagyon örült, hogy megtanulhatott lovaskocsit vezetni. Az állatokkal való forgatást is nagyon élvezte, az egyik tehénnel például szavak nélkül is jól megértették egymást pihenés közben. Haumann Péter is megszerette a lovakat, pedig évtizedekkel ezelőtt nehezen indult az ismerkedése az állatokkal, most viszont kollégaként kezelte a napon ugyanúgy senyvedő lovakat, még segíteni is próbált nekik. Mint megjegyezte:
Valószínűleg ez volt az első és utolsó alkalom a pályámon, hogy a kollégáimat legyeztem.
A film zenéjét Hrutka Róbert szerezte, zenésztársaival nagyjából kétórányi zenét vettek fel a sorozathoz, a film operatőre oedug Kapitány Iván volt. A sajtótájékoztatón egy pillanatra megcsikordultak az idegek, amikor szó esett a sorozat költségvetéséről. A tényeknél maradva: a 816 millió forintos összköltségvetésből 505 millió forintot az MTVA finanszírozott, illetve az EMMI is beszállt a költségekbe, a fennmaradó összeg pedig szponzori támogatásokból állt össze.
A regény szerzője, Fehér Béla némileg szűkszavúan nyilatkozott a filmről. Elmesélte, hogy Szentendrén járt a Kossuthkifli forgatáson, és amikor először meglátta regényének emblematikus hintóját és gyászkocsiját, hirtelen úgy érezte, hogy regénye nem azonos a készülő sorozattal. Időközben azonban változott a viszonya a produkcióval és már nem idegenkedik a tévés Kossuthkiflitől:
Ha filmrendező lennék, valószínűleg én is így csináltam volna meg. Ezt nem udvariasságból mondom, a film tényleg vissza tudja adni a regény szellemiségé és filozófiáját.
A Kossuthkifli március 15-től látható a tévében. A sorozat előzetese:
http://youtu.be/yjas1ql_aTQ
