+ művészet & politika

A siketek töredéke tud csak diplomát szerezni

siketek

Magyarországon 20 év után született meg a jelnyelvet a siketek elsődleges nyelvének elismerő jogszabály. A jelnyelvi törvény szabályozza a siketek és nagyothallók jogait, és rendelkezik arról is, hogy a siket gyermekeknek elsődleges nyelve a magyar jelnyelv.

Az anyanyelv szombati nemzetközi világnapja alkalmából pénteken egynapos konferenciát tartanak Budapesten, amelynek központi témája a jelnyelv. Az MTA Nyelvtudományi Intézete az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságával (MNB), valamint a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ) közösen hirdette meg a tanácskozást Jelnyelvek, mint anyanyelvek címmel.

Az anyanyelvek nemzetközi napját 2000 óta ünnepeljük február 21-én, hogy előmozdítsuk a nyelvi változatosságot és a kulturális sokszínűséget, valamint a többnyelvűséget, küzdjünk a nyelvek kihalása ellen, és támogassuk az anyanyelvi oktatást

– mondta Géher Mariann, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára a konferencia megnyitóján.

Az UNESCO idén nagy hangsúlyt fektet a 2015 utáni fenntartható keretrendszer kialakítására, és ezen belül a mindenki számára elérhető minőségi oktatást helyezi előtérbe. Ma Magyarországon a harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbségét a siketek alkotják. A jelnyelv a siketek anyanyelve, ezáltal a nyelvhez való jog, alapvető emberi jog, éppen ezért elengedhetetlen a jelnyelvhez való minél korábbi hozzáférés és egy olyan oktatási rendszer kialakítása, amely támogatja a jelnyelv minél korábbi elsajátítását.

A SINOSZ fennállása óta folyamatosan harcol azért, hogy a siket emberek anyanyelve a magyar jelnyelv legyen. Magyarországon 20 év után született meg a jelnyelvet a siketek elsődleges nyelvének elismerő jogszabály. A jelnyelvi törvény szabályozza a siketek és nagyothallók jogait, és rendelkezik arról is, hogy a siket gyermekeknek elsődleges nyelve a magyar jelnyelv.

A törvényi szabályozásokat 2017-től kell bevezetni a bilingvális (jelnyelvre és a magyar nyelvre egyaránt építő) oktatásba. Ennek módszertani alapját az MTA Többnyelvűségi Kutatóközpontja által vezetett JelEsély projekt keretében zajló kutatások képzik. A felsőoktatási végzettség tekintetében ma Magyarországon a siket emberek száma csaknem az értelmi sérültekéhez hasonló: 4,2 százalékuk tud csak diplomát szerezni. Ennek az aránynak a javulását is várják a törvény bevezetésétől. A pénteki konferencián nemzetközi előadók számolnak be a jelnyelvek mint anyanyelvek társadalmi, szociolingvisztikai, kognitív, jogi és kulturális vonatkozásairól, valamint áttekintik a jelnyelvekkel kapcsolatos legfontosabb magyarországi és nemzetközi kutatásokat és gyakorlatokat.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top