+ Ajánló

Harakirit követett el a bibliai témákat feldolgozó író, Misima

Misima november 25-én társaival megtámadta a tokiói Icsigaja negyedben álló katonai támaszpontot, foglyul ejtette annak parancsnokát, felsorakoztatta a helyőrséget, beszédet intézett hozzájuk egy erkélyről a régi szamuráj erkölcsök követésének fontosságáról, majd visszavonult az épületbe, és harakirit követett el. 45 éves volt.

Misima tehetsége egészen kivételes, és ez nemcsak japán, hanem világszínvonalú tehetség. Talán háromszáz évente ha egyszer születik akkora zseni, mint Ő

– nyilatkozta a szerzőről atyai barátja és mestere, Kavabata Jaszunari, Nobel-díjas író a New York Times riportereinek, 1970-ben, nem sokkal az író döbbenetes és elképesztő öngyilkossága előtt.

Misima november 25-én társaival megtámadta a tokiói Icsigaja negyedben álló katonai támaszpontot, foglyul ejtette annak parancsnokát, felsorakoztatta a helyőrséget, beszédet intézett hozzájuk egy erkélyről a régi szamuráj erkölcsök követésének fontosságáról, majd visszavonult az épületbe, és harakirit követett el. 45 éves volt.

Ezek után ki hinné, hogy harminc évvel korábban a fiatal Misima írói pályáját az Újszövetségből vett témákkal kezdte, ezekből írt színdarabokat.

A Krisztus születése produkció három Misima-darabra épül. A harmadik, legrövidebb, verses darabot, a Krisztus születése (Kiriszuto kótanki) címűt Vihar Judit magyarította, aki a nagy Misima-fordításköteten is dolgozott, annak nyelvi lektora és egyik fordítója volt, a másik kettőt (Az út, Távolság) maga a rendező, Jámbor József.

Tehát a három darab szövege a Csokonai Színház előadásában lesz először magyarul élvezhető, hiszen még az említett fordításkötetben sem szerepelnek.

Jámbor József szerint hatalmas ereje van szövegeknek:

Az út és a Krisztus születése egyébként olyannyira kiegészítik egymást, hogy pontosan ugyanazok a szóképek szerepelnek bennük. A két nem verses darab, Az út és A napkeleti bölcsek, pedig az által függnek össze, hogy mindkettő Heródes király személye körül forog. Oscar Wilde Salome című egyfelvonásos drámája volt a fiatal szerzőre nagy hatással, melyet a Bibliával egyidejűleg tanulmányozhatott a tokiói főnemesi iskolában, a Gakusúinban. Csakhogy Misima épp az ellentettjét írja meg Wilde híres tragédiájának: azt, ahogy Keresztelő Szent János megváltja Salomét. Az útban a szereplőket nem nevezi néven, és erotikától mentes, tiszta szellemi viszonyt tételez közöttük. Ez a darab a szeplőtelen fogantatás előérzetét ragadja meg, ahogy a még megváltatlan természeti világnak kihirdettetik a születés híre. A napkeleti bölcsekben már nevesítve vannak a szereplők, és a születést közvetlenül megelőző, illetve azt követő pillanatokat ábrázolja. Az előzőnél kissé kiérleltebb mű benyomását kelti, és dramaturgiailag is kifejezetten izgalmas. A Krisztus születése mint drámai költemény pedig a megváltás egyetemességét hordozza. És ez itt jóval több mint a zsidó vallás messiásvárása, egy hatalmas örvény, egy nagy szent áramlat, amelyben minden és mindenki a megváltás felé halad: a görög istenek, a sinto istenek, a különböző hiedelmek szellemfigurái. Eredeti gondolat ez, és nagyon keleti.

Rotei (Távolság) – 1939

Főbb szereplők: A Gyermek, Mária, József, Hercegnő, Angyalok, Ördögök

Misima már gyermekkorában megismerkedett a Bibliával, ami olyan mély benyomást tett rá – különösen az Újszövetség –, hogy tizennégy éves korában megírta ezt a negyven oldalas, négy felvonásos, huszonnyolc szereplőt felvonultató darabot, melynek középpontjában a szeplőtelen fogantatás áll. A darab kezdetén angyali kórus jövendöli meg a Sátánnak Krisztus eljövetelét, melynek hallatára az remegni kezd. A mű figyelemre méltó írói kvalitásokról tanúskodik a szerző fiatal kora ellenére. Ez volt az első nagyobb lélegzetű irodalmi munkája, habár verseket, kisebb írásokat, rövidebb darabokat már addig is papírra vetett.

Higasi no hakaszetacsi (A napkeleti bölcsek) – 1939

Főbb szereplők: Heródes király, Szenninosza, öreg tanácsadó; A három napkeleti bölcs

Új csillag jelenik meg Galilea felett. A király, Heródes megkérdezi öreg tanácsadóját, vajon mit jövendöl ez a jelenség. Az öreg azt válaszolja neki, hogy hamarosan megszületik majd az az ember, aki a zsidók királya lesz. Heródes haragra gerjed, és megöleti az öreg tanácsadót. De megjelennek a napkeleti bölcsek, és elhíresztelik a király születéséről szóló jóslatot. Heródes király elhatározza, hogy megöli a királyt, az újszülött Megváltót, akitől retteg.

Kiriszto kótanki (Krisztus születése) – 1939

Főszereplő: Krisztus

Krisztus születésének és életének a története, de a darabban a keresztre feszítés elmarad.

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Hamvas Ferenc szerint:

    Debrecenben?? Elég furán reklámozzák 🙂

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top