Január 18-án, a gettófelszabadulási emlékünnepségen a Dohány utcai zsinagógában lép fel a 77 éves Joszif Kobzon, a hazájában ma is népszerű táncdalénekes, akit az idősebb nemzedék jól ismer Magyarországon is. Karrierje az 1960-as évek Szovjetuniójában indult, tagja volt a kommunista pártnak, a szovjet rezsim dédelgetett sztárja, Brezsnyev pártfőtitkár egyik kedvence volt. A Vörös Hadsereg Alexandrov Kórusának meghívása és az orosz nagykövet szónoki felkérése az emlékünnepségre Schwezoff Dávidhoz, a Budapesti Zsidó Hitközség e héten leváltott ügyvezetőjéhez fűződik.
Kobzon első nagylemeze 1962-ben jelent meg, legismertebb dala 10 évvel később hangzott el a nálunk is bemutatott A tavasz 17 pillanata című tévésorozatban.
Kobzont nem csak művészi pályafutása miatt tartják számon:
Joszif Kobzon 1995 óta szerepel az amerikai tiltólistán feltételezett maffiakapcsolatai miatt. A hatalom köreiben is kedvelt művész parlamenti képviselőként tevékenykedik, és hiába kért vízumot tavaly az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén. Kobzon elmondta az orosz állami televíziónak, hogy kollégája, Grigorij Lepsz elkeseredve hívta fel, miután megtudta, hogy feketelistára került, de ő azt javasolta neki, ne is törődjön ezzel.
– írta róla 2013-ban a HVG. Ebben a cikkben idézik, ahogyan Kobzont tagadta a vádakat:
Törvénytisztelő állampolgár vagyok. Ha az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bűnözőnek tart, akkor hantolják csak ki Frank Sinatrát és ültessék le. Ez ugyanolyan abszurd lenne, mint a velem kapcsolatos vádak vagy az iraki atombombáról kitalált mítosz.
Kobzont egy ideig Lettországból is kitiltották az ukrajnai helyzetben tett állásfoglalása miatt. A nyitóképen Putyin éppen egy díjat ad át Kobzonnak, de az állam és a művészet kapcsolata Oroszországban nem mindig kiegyensúlyozott: nemrég egy brutális akcióval tiltakozott az orosz hatalmi apparátus ellen egy akcionista művész.
