+ Irodalom

Kifakadt a Librire a Magyar Könyvkiadók Egyesületének igazgatója

Kifakadt a Librire a Magyar Könyvkiadók Egyesületének igazgatója

Az egyik legnagyobb gond a magyar könyvpiacon, hogy a szakmánkra száz éve jellemző tisztességes verseny szabályait néhány piaci szereplő felrúgta – fogalmazott Zentai Péter László.

A tavalyi növekedés után az idén is forgalomélénkülésre számít Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, aki azonban felhívta a figyelmet arra is: növekedtek a szakmán belüli feszültségek.

Megélénkült a könyvpiac, bátrabban költöttek az emberek könyvre idén, mint korábban.

Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az idén is számos kiváló könyv jelent meg, a szépirodalom élvonala mellett a “középgeneráció” írói is remek kötetekkel jelentkeztek Dragomán Györgytől, Grecsó Krisztiántól, Péterfy Gergelyen, Szilasi Lászlón át Kőrösi Zoltánig.

A kortárs magyar irodalom továbbra is nagyon jó időszakát éli, több bestseller szerző műve is a boltokba került.

Kétarcú az idei esztendő, reményeink szerint a szabadforgalmú könyvpiac az idén is az infláció mértéke felett növekedik.

Súlyos csapást mért viszont a szakmára a tankönyvkiadás- és forgalmazás államosítása. Emiatt kiesett a tanévkezdési periódus, amely eddig segített a forgalom szempontjából nehéz nyári-kora őszi időszakot átvészelni.

Sok problémával néztek szembe 2014-ben, például a legnagyobb bolthálózattal rendelkező, legnagyobb forgalmat bonyolító Pécsi Direkt Kft. pénzügyi nehézségeivel, amely az egész szakmában válsághangulatot váltott ki. Konfliktusokat okozott a másik nagy piaci szereplő, a fuzionáló Libri és Shopline kis cégeket hátrányba hozó, a saját kiadóinak versenyelőnyt biztosító kereskedelem-filozófiája is.

Az igazgató szerint bizonyos kereskedők folyamatos árleszállításai az egész könyvszakma működését aláássák:

Az egyik legnagyobb gond a magyar könyvpiacon, hogy a szakmánkra száz éve jellemző tisztességes verseny szabályait néhány piaci szereplő felrúgta.

A Libri-csoporthoz tartozó kiadók az idén jelezték, kilépnek az MKKE-ből, ugyanakkor a kereskedőcég bent maradt az egyesülésben. Az igazgató most kifakadt a Libri csoportjára, példaként említve a kisebb kiadók szerzőinek szerinte etikátlan átcsábítását:

Eddig nem fogalmaztam meg nyilvános kritikát, de most nem hallgathatom el, hogy a Libri Kiadó üzletpolitikája súlyos konfliktusokat okozott a szakmában.

(Az MKKE-ből való kilépésről és a magyar könyvkiadás jelenlegi helyzetéről Sárközy Bencével, a Libri Kiadó vezetőjével készült interjúnkat itt olvashatjátok.)

A könyvpiacon az állami támogatás mértéke nem éri el a 2 százalékot, így sokkal erősebb a verseny, a piaci szellem, mint a sokkal jobban dotált más területeken. Ez konfliktusokkal jár, de az igazi veszteség nem a verseny élesedése, hanem a szakmai szolidaritás, az “élni és élni hagyni” elvének elfelejtése – vélekedett az igazgató, aki szerint ennek az elvnek köszönheti a magyar könyvpiac a kulturális sokszínűségét.

Szerinte éppen ezért az MKKE feladata, hogy védje a kisebb vállalkozásokat, őrizze a piaci sokszínűséget, miközben azt sem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a koncentráció a működés természetes velejárója, mert csak így érkezhet tőke az ágazatba.

A szakma védelmében az idén ősszel hatpontos javaslatcsomaggal állt elő az MKKE, amelyben szerepelt az újdonságok, valamint a kis kiadók, független könyvesboltok védelmében szorgalmazott árkötöttségi törvényjavaslat, a Márai-program kibővített folytatása, olvasásnépszerűsítési kampány vagy például könyvvásárlási adókedvezmény a pedagógusoknak. Az igazgató kiemelte: a javaslatcsomag egyik elemét sem kritizálta a kormány, a legtöbb pontot azzal utasították el, hogy “jelenleg nem időszerű”.

Zentai Péter László bírálta a Balassi Intézet korábbi vezetését is, mert szerinte az “értelmetlenül, feleslegesen és dölyfösen” elzárkózott a könyvszakma képviselőitől a magyar irodalom külföldi népszerűsítését célul tűző Publishing Hungary programban. Rámutatott: az, hogy Magyarország díszvendégként mutatkozhatott be számos országban, például októberben Isztambulban, az a MKKE által szervezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak köszönhető, amelynek meghívására idén áprilisban Törökország könyvkultúrája mutatkozhatott be nagy sikerrel. Zentai Péter László reményét fejezte ki, hogy az új vezetés nyitott lesz a szakma érveire.

A könyvpiac felélénkülésében jelentős szerepet játszik a két legnagyobb könyves seregszemle, az áprilisi nemzetközi könyvfesztivál és a nyári Ünnepi Könyvhét, amelyek a válság alatt is segítettek megőrizni az ország több mint két évszázados “literátus hagyományait”. Kiemelte: 2015-ben a díszvendég író az egyik legnevesebb amerikai szerző, Jonathan Franzen, a Szabadság, az Erős rengés és a Javítások című kötetek szerzője lesz, emellett a magyar könyvkultúra, a szervezett magyar könyvpiac 220 éves jubileumát is megünneplik a fesztiválon.

Zentai Péter László ötéves igazgatói mandátuma az MKKE élén jövő ősszel jár le, és mivel az ötödik ciklusát tölti, nem indul újra a posztért. Mint fogalmazott: a felügyelő bizottság elnöki posztján is változás várható, tavasszal az elnökség jelentős részéről is újra szavaznia kell a tagságnak.

INTERJÚINK MAGYAR KÖNYVKIADÓK VEZETŐIVEL, SZERKESZTŐIVEL:

TALÁN MÉG MOST SEM VAGYUNK TÚL A FELVILÁGOSODÁSON – MÉSZÁROS SÁNDOR (KALLIGRAM)

SZŰKÜLŐ PIAC MELLETT IS JÓL TELJESÍT A MAGVETŐ – SZEGŐ JÁNOS (MAGVETŐ)

MAGASIRODALMI VILÁGSIKER MEGSZERZÉSÉBEN AZ EURÓPA KIADÓ JÓ HELYZETBEN VAN – M. NAGY MIKLÓS (EURÓPA)

IKTASSUNK BE EGY KÖNYVET A BEJGLI ÉS A TÖLTÖTT KÁPOSZTA KÖZÉ – SÁRKÖZY BENCE (LIBRI)

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top