Egymillióan Cserna-Szabó Andrásért

Ha Kiss Tibor Noé előző esti, Kalicka Bisztróban tartott könyvbemutatója kapcsán megemlékeztem a nagy érdekélődésről és az állóhelyhez is alig jutókról, akkor ezt Cserna-Szabó András estjéről tudósítva is feltétlenül meg kell tennem. A szervezők valamiért azt gondolták, a nemrég még Tündérgyárként üzemelő, most éppen Élesztő néven működő ferencvárosi romkocsma pincéje megfelelő helyszín lesz, de hamar bebizonyosodik, hogy nem.

Pedig még bő negyedórával a tervezett kezdés után is a műsorra váró, italért sorba álló, kedélyesen beszélgető író-újságíró kollégákat látni mindenhol a földszinten, aztán egyszer csak elkezdődik a program, és aki nem foglalt magának időben asztalt az említett pincehelységben, az bizony pórul jár. Odalent már mozdulni sem lehet, a kevéske állóhely is megtelik, a lépcső szintén – jómagam itt táborozom le, így látok és hallok is, már amikor éppen nem szűrődik be fentről a kocsmazaj.

Elek Ferenc, Cserna-Szabó András és Király Levente
Elek Ferenc, Cserna-Szabó András és Király Levente

Mert az ajtót azért sűrűn nyitogatják a későn érkezők, megzavarva fellépőt és nézőt egyaránt. Lépcső-páholyomban ülve térdeket érzek a hátamba fúródni, sálakat a fejemre lógni és fényképezőgépeket az arcom mellett elsülni – mindenki szeretne legalább egy percre bepillantani, és már majdnem elfelejtem, hogy ez egy irodalmi est. Ilyen típusú rendezvényeken meg a legritkább esetben jellemző a tömeghisztéria.

Mindenesetre akad, aki teljesen lemarad, és van, aki felveti az Egymillióan Cserna-Szabó Andrásért elnevezésű civil szervezet azonnali megalapítását. Míg a lépcsőn és az azon túli világban zajlik az élet, a szerzővel Király Levente beszélget új, a Magvető Kiadónál megjelent, Veszett paradicsom című novelláskötetétől. A beszélgetés meglehetően rövid, Cserna elárulja, félt, hogy unalmas lesz a könyv, Király viszont megnyugtatja, hogy egyáltalán nem az. A hallottak alapján tényleg nem az.

Veszett paradicsom
Veszett paradicsom

A történetek, amelyekből Elek Ferenc színművész olvas fel néhányat, egy-egy női nevet kaptak címnek, és általában groteszk történetek férfiak és nők kapcsolatáról, a testiség részletekbe menő ábrázolásával és az írótól megszokott humorral. De hogy még annál is többet nevessünk, mint amennyire a felolvasott novellák feljogosítanának bennünket, hallunk egy-egy remek Cserna-paródiát Király Levente, Maros András és Pallag Zoltán tollából. A terem aztán gyorsabban ürül ki, mint ahogy megtelt, és a sörpultnál folytatódik az este.

Megosztás: