Fordítgatsz? – hangzik a kérdés. A műfordító válaszol: És te mérnökösködsz? Orvososkodsz? Sokan azt hiszik, hogy a fordító olyan ember, aki kevés ahhoz, hogy saját regényt írjon. Fordít, mert véletlenül jól ismer egy nyelvet, fordít, mert kedve, ideje van. Mi sem egyszerűbb! A balatonfüredi Nádas műfordító-konferencia résztvevői megmutatták nekem, mit is jelent a műfordítás, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük az átültetés során, hogy mennyire eggyé válnak a fordított szöveggel.
Idén először rendezett műfordító konferenciát a Magyar Fordítóház 2014. szeptember 28-29-én Balatonfüreden. Rácz Péter, a Fordítóház vezetője szerint a téma evidens volt, hiszen Nádas Péter nagyregénye a Párhuzamos történetek végtelen számú fordítási problémát példáz. A konferencia résztvevőinek egy része már befejezte a nagy regény fordítását, mások éppen most is fordítják a regényt. Jelenleg hat fordítás készült el, és további hat nyelven folyik a munka.
Rácz Péter beszéde, Fotó: B.L.
A Párhuzamosság szédülete, mint konferenciacím Rácz Péter szerint azokra a Nádas által megörökített sorsokra, történetekre utalnak, melyek bevonnak, majd egy ponton elengednek bennünket a teremtett világokból.
Olyan ez, mint amikor a párhuzamosokat látjuk eltűnni a végtelenben
– mondta.
A fordítók előadásaikban a fordítás szépségeiről és nehézségeiről beszéltek, a konferencia azonban nyitott szemináriummá is vált, ahol a fordítók is kérdezhettek, tanácsokat adhattak egymásnak bizonyos nyelvi problémák megoldásában.
Egy nem műfordítónak, mint jómagam a konferencia egyszerre segített közelebb kerülni a Párhuzamos történetekhez, és – ami talán még fontosabb – közelebb kerülni a műfordítókhoz, belelátni a munkájukba, a kitartásukba, a megszállottságukba, Számtalanszor elcsodálkoztam azon, mennyi mindenre odafigyel egy fordító, amikor egy szöveghez nyúl, mennyire bonyolult feladat átültetni Nádas stílusát, nyelvi eszközeit egy másik nyelvbe úgy, hogy a célnyelven olvasó számára ne legyen idegen, ne legyen fordítás szagú a kész regény.
A konferencia moderátora Szolláth Dávid volt, Fotó: B.L.
A kortárs magyar irodalom horvát fordítója, Xenia Detoni Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényének horvát fordításáért a 2012-es év legjobb műfordításáért járó Iso Velikanovic-díjat is átvehette. Kertész Imre kilenc könyvét ültette át horvát nyelvre, a sorban ott van Esterházy Péter öt kötete is, benne a Harmonia caelestis című nagyregény. Márai Sándornak eddig öt regénye látott napvilágot horvátul, Dragomán György A fehér király, Bartis Attila A nyugalom, Egressy Zoltán Portugál és Grecsó Krisztián Isten hozott című kötete is általa olvasható horvátul.
Xenia Detoni börtönbüntetésnek nevezte a fordítás időszakát.
2012-ben fejeztem be a Párhuzamos történetek fordítását. Szinte semmire nem emlékszem az egészből. Egy érzés maradt, egy állapot. Másfajta ember lettem Nádas miatt, ezt a változást a családom és a közvetlen baráti köröm is érzékelte. A kisfiam egyszer azt mondta: anyu te már csak nádasul tudsz beszélni. Négy kemény esztendő volt, négy kemény évig nádasi hullámhosszon kellett élnem.
Xenia Detonit tehát beszippantotta a regény, és a Nádas univerzum. Azt mondta, a fordításban az volt a szép, vagy a könnyű, hogy a horvát nyelv képes a magyarhoz hasonló homályosságok ábrázolására, így a stílust könnyedén át lehetett menteni. A legnagyobb nehézség Detoni számára a regényben fellelhető megannyi szakkifejezés fordítása volt. Botanikát, építészetet, szociológiát tanult újra, az útépítők, erdészek szakmájával ismerkedett.
Xenia Detoni, Fotó: B.L.
Egy elképzelt olvasóval folytatok párbeszédet, aki ne adj‘ isten pont abban a témában járatos, amit én nem vizsgáltam meg eléggé.
Yu Zemin, a Párhuzamos történetek kínai fordítója 1964-ben született Pekingben, orvosnak tanult, 1989-ben diplomázott. 1989-ben kitörtek a diáklázadások, és a diktatúra ellen tiltakozó fiatalok letáboroztak a pekingi Tienanmen téren. Yu Zemin is ott volt, gyakorló orvosként a kórházi sátorban. A diákok összecsaptak a rendőrökkel, a vérengzéseknek több százan estek áldozatul. A lázadások leverése után politikai megtorlás következett. Yu Zemin úgy érezte: esélye sincs arra, hogy terapeuta állást találjon.Hamarosan levelet kapott egyik kínai kollégájától Magyarországról, meghívólevelet is küldött barátjának Pekingbe.Yu Zemin úgy döntött, szerencsét próbál. 1991 őszén egyetlen bőrönddel megérkezett a Keleti pályaudvarra.
Magyar nyelvtanfolyamra sohasem járt. Otthon, női magazinokból vágott ki rövid részeket, s próbálta kínaira fordítani őket. Később egy Krasznahorkai-novellát kezdett szavanként szótárazni. Aztán 2002-ben Kertész Imre Nobel-díja után a világ hirtelen felfigyelt a magyar irodalomra. Yu Zemint az édesanyja hívta fel Pekingből: a kínai kiadók keresnek valakit, aki lefordítaná a Sorstalanságot. De ott senkit nem találnak: húsz éve nem jelent meg Kínában magyar könyv.
Yu Zemin először nem merte vállalni a feladatot. Egy rövid novella fordítása is hónapokig tartott. Végül mégis igent mondott. A Sorstalanság kínai verziója akkora sikert aratott, hogy a kiadók további Kertész-műveket rendeltek.
Ezután sorra érkeztek Kínából a felkérések: szeretnének más magyar írókat is megismerni. És Yu Zemin kínaira fordította Esterházy, Dragomán, Tar Sándor műveit is. Közben saját elbeszéléseket is írt anyanyelvén. Kötetét 2005-ben adták ki Pekingben, s a legjobb fiatal kínai szerzőnek járó A 21. század csillaga díjat kapta érte.
Xenia Detoni és Yu Zemin, Fotó: B.L.
Yu Zemin most kezdi a Párhuzamosok második kötetének fordítását. Idő hiányában nem tudta végigolvasni a regényt, így nem is tudja, mi fog történni a szöveg végén. Zemin szerint ez nagyon megnehezíti a fordítást, így gyakran fordult levélben Nádashoz segítségért. Az író készségesen válaszolt minden kérdésére, de Yu Zeminnek így is számtalan nyelvi porblémát kellett megoldania.
A kínai mindent pontosan megjelöl. Nincs olyan szavunk, hogy nagymama. A kínai azt mondja, az anyukám anyukája, vagy az apukám anyukája. Minden ilyen esetben írnom kellett Nádasnak, hogy a nagymama pontosan kinek az anyukája, mert a kínai nyelvben csak így létezik szó erre a rokoni viszonyra.
Yu Zemin másik érdekes problémafelvetése a lábjegyzetezés kérdése volt. Egy kínai nem tudja, ki az a Kádár, nem tudja mit jelent a magyaroknak Mohács, vagy 1956.
Minden ilyet lábjegyzetelnem kellett, egyébként teljesen ingyen. A lábjegyzetért ugyanis nem fizetnek, az nem számít bele a karakterszámba. De nekem egy kínai olvasó fejével kell gondolkodnom. Az egy dolog, hogy a szövegnek van egy homályossága, de ezt szinte lehetetlen átültetni a kínai nyelvre.
A Párhuzamos történetek német fordítását Christina Viragh-nak köszönhetjük. Christina Virag magyar-svájci költő, író, műfordító. 1960-ban családjával Svájcba emigrált, Luzernben telepedett le. Napjainkban Rómában él és dolgozik. Ő a magyar írók német fordítója. Nevéhez fűződik Szerb Antal Utas és holdvilág, valamint Kertész Imre Sorstalanság című regényének német fordítása is.
Christina Viragh, Fotó: B.L.
Christina Viragh egy gyönyörűen megkomponált szövegben mesélt arról, mit jelentett számára a Párhuzamos történetek fordítása. Elmondta, hogy könnyebbségnek érezte, hogy a könyv közel egyharmada német nyelvterületen játszódik, hogy Nádas jól beszél németül, és hogy hatással is volt rá a német nyelv, kultúra és gondolkodás.
Számára azonban pont ezek az azonosságok váltak nehézséggé is. A német nyelv szerinte ugyanis megunta a szárazságot, a korábban jellemző körülményességet, és a Nádas szöveg esetében pontosan ezeket a túlkomplikált kifejezésformákat kellett volna németre fordítania.
Azt is elmondta, sokan gondolták, hogy Nádas némettudása majd gátolni fogja Viragh-ot a fordítás szabadságában, de a fordító szerint ez nem így történt.
Belebeszélhetett volna, de szerencsére nem így volt. Ő is tudja, hogy gyakran éppen egy eltérő kifejezéssel érzékeltethető a mondat valódi értelme. Nádas eljött Rómába, ahol élek, leült oda, ahová én szoktam leülni a dolgozószobámban. Ő is meg akart érteni engem, és a módszert, amellyel a szövegén dolgozom. Nem egy optimális fordítást akartam csinálni: úgy akartam megírni, ahogy ő írta volna, ha német nyelven írta volna.
( Folytatása következik. A következő cikkben a készülő spanyol, román, szlovén fordításról
és a kész francia fordításról lesz szó.)
