Deborah de Robertis, luxemburgi kortárs művész úgy döntött extrém provokációba fog Courbet világhíres festménye alatt. Letartóztatták szeméremsértéssel.
A száz évvel ezelőtti Párizs bohémájából és szabados erkölcseikből mára csak a régi festmények, nevek és mítoszok maradtak: a francia fővárosba látogatók többnyire nem a kortárs művészet olykor defibrillátorral sokkoló alkotásaira kíváncsiak, hanem a bakancslistás klasszikusokért vándorolnak a múzeumokba. Ha pedig a Louvre-ban vagyunk vagy a D’Orsay-ban, akkor a képen lehet egy oszló hulla, levágott kisgyerek, nem túl prűden ábrázolt meztelen nő vagy férfi, tökmindegy, mivel festményen van, nagy arany keretben, ahogy kell, és a klasszikus művészet fellegváraiban van kiállítva, senki nem botránkozik meg rajtuk. Miért? Mert már nem lehet látni az alkotást, annak olykor agresszív kifejezőerejét és egzisztencialista jelentőségét, annyira betakarja a művészeti sznobizmus.
Deborah de Robertis, fiatal luxemburgi művésznő úgy döntött, kimozdítja a túlságosan unatkozva bámészkodó kiállításlátogatókat és Courbet: A világ eredete című műve alá arany flitteres ruhában bevonult, majd vagináját teljesen szabaddá téve, széles terpeszben a földre ült. Ez az aktus és a reakciók visszaadták világba vetett hitemet. A közönség vastapsa és dörgő ovációja már önmagában mutatja, hogy a legtöbben megértették a provokációt. A festményen már fel se tűnik a női nemi szerv, viszont a múzeum kellős közepén, hús-vér valójában már teljesen más a helyzet. Nem hiszem, hogy Courbet-nak ezt a nyers és kitárulkozó képét valaha is fogadták volna ilyen tapsviharral, mint de Robertis magánakciójakor. A múzeumőr viszont azonnal közbelépett és beállt a művésznő lába közé, hogy eltakarja. Pár perccel később a rendőrség őrizetbe vette szeméremsértésért a luxemburgi rebellistát.
Deborah feltett egy videót a performanszról a youtube-ra, viszont a videómegosztó csatorna törölte az anyagot, szintén szeméremsértésért és felnőtt tartalomért – de a videót itt még megtekinthetjük (amíg el nem távolítják).
Aki magánakciónak, vagy értelmetlen húzásnak tartja a performanszt, téved. A női test művészi, kétdimenziós megjelenítése, még ha nem is absztraháló, egyáltalán nem provokatív, míg ugyanebben a közegben (és nem egy pornóoldalon) a meztelen, csupasz női nemi szerv látványa ráébreszt minket, mennyire kényelmes átutazók vagyunk a múzeumokban. Biztonságos izoláltságunkat semmi nem töri meg. Eddig. Gratulációk Deborah-nak, reméljük már kiengedték a börtönből.
