Miért nem írhatta le verseiben Kozmutza Flóra nevét Illyés Gyula?

kf04

Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra volt a Gyógypedagógiai Főiskola első női oktatója. A nő, aki fáradhatatlanul segítette az elesetteket, a fogyatékkal élőket, a mentálisan sérülteket. Aki a 20. század több jelentős magyar költőjét, (József Attilát, Illyés Gyulát, Szabó Lőrincet) is megihlette. Akinek férje támogatása mellett arra is volt ideje, hogy megírjon 22 könyvet. A nő, aki „mindenkit szeretett, ha az illető szenvedett”. Az Országos Széchényi Könyvtár “Mert szemben ülsz velem…” című kiállításán jártunk, amely Kozmutza Flóra életét mutatja be születésének 110. évfordulója alkalmából.

Egy szerencsés véletlennek köszönhette Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra Emília, hogy rátalált valódi hivatására. Annyira inspirálta ugyanis egy, a gyógypedagógiáról megjelent 1931-es cikk, hogy fogta magát és azon nyomban beiratkozott a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára.

Eredetileg orvos szerettem volna lenni, de a család kényelmesebb foglalkozást szánt nekem, így kerültem a bölcsészkarra, nyelvszakosnak. (A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre járt, magyar francia szakra, két éven át pedig a Sorbonne vendégdiákja volt – a Szerk.) Ott tudtam meg véletlenül, hogy gyógypedagógia is létezik, és azt is, hogy kikkel foglalkozik. Azonnal azt éreztem magamhoz illőnek, és eldöntöttem, hogy én oda átmegyek. Nem szakítottam a bölcsészettel, hanem beiratkoztam a főiskolára is, és így a bölcsészdoktori diploma mellett, két év különbséggel, a gyógypedagógiai tanári diplomát is megszereztem

– olvasható Győri György 1976-os riportjában. (Ember és műveltség/ Szerkesztette Győri György; Békéscsaba, Gondolat, 1976.)

Kozmutza Flóra

A szerző felvétele

Hiszen Flóra már akkor is a rászorulókon akart segíteni, ahogy tette azt később például Dobozon, ahol 1938-tól öt éven át végzett nehéz sorsú, falusi gyerekeken pszichológiai vizsgálatokat a nyomor és a szellemi fejlődés összefüggéseiről. Ezek egy része Illyés Gyula: Lélek és kenyér című munkájában jelent meg, amiről Ortutay Gyula ekképpen írt a Nyugatban 1940-ben:

Nem pár tétel után vadásztak s nem a szokott faluvizsgáló útra indultak csupán. Kísérletük legalább is annyira vakmerő költői kaland, mint tudományos lélektani vizsgálódás az újabb, Szondi-féle értelmességi- és ösztön-vizsgálatok módszerével. S ha szerepüket kissé meg is osztották, mindhárom részt ugyanaz az izgalom és vágy fűti, ugyanaz a szenvedély.

SZONDI APRÓDJAI”

Foglalkozott azonban viselkedészavaros és értelmileg súlyosan károsodott gyerekekkel, fogyatékkal élőkkel és mentálisan beteg emberekkel. Gyógypedagógiai diplomáját 1934-ben szerezte: Bárczi Gusztáv, Tóth Zoltán, Ranschburg Pál és Szondi Lipót is nagy hatással volt rá.

Kozmutza Flóra

Pszichológiai vizsgálat a gyógypedagógiai laboratóriumban, forrás: OSZK

A későbbi neves pszichiáterrel, Benedek Istvánnal együtt olyannyira szorgalmasak és kitartóak voltak tanáruk, Szondi Lipóttal végzett közös munkájuk során, hogy az egyetemen csak „Szondi apródjai” néven emlegették őket. Kozmuzta Flóra a „Lipóton” is együtt dolgozott Szondival, ahol ikrek-és családfavizsgálatokat végzett. Ennek eredményeit az Ikrek testi tulajdonságai című könyvben publikálta, amelyet most a kiállításon is láthatunk.

A híres, 48 fényképből álló Szondi-teszt elkészítésében is részt vett, ami a mai napig használatos pszichológiai vizsgálatok során.

JÓZSEF ATTILA UTOLSÓ HÓNAPJAIRÓL”

József Attilával 1937. február 20-án találkozott először, Dánielné Lengyel Laura irodalmi szalonjában. Találkozásuk nem véletlen műve volt, Sándor Kálmán író ugyanis azért vitte magával József Attilát, hogy Flóra elvégezze rajta a Rorschach-tesztet. (Akkoriban Kozmutza Flóra művészekkel és írókkal csináltatott Rorschach-tesztet, így kutatva a tehetség és elmebetegség kapcsolatát.) A kiállításon láthatóak többek között József Attila Kozmutza Flórához írt utolsó szerelmes versei, és egy eredeti fénykép is József Attiláról.

Kozmutza Flóra

A szerző felvétele

Összesen kilenc hónapon át volt kapcsolatban a költővel, akivel megismerkedésük történetét a „József Attila utolsó hónapjairól” című bensőséges hangvételű kötetében írta meg, részben azért is, hogy az őt, és Illyés Gyulát ért rágalmakat tisztázza. A vádaskodók szerint ugyanis Illyés Gyula „elszerette” József Attila elől Flórát, és ezzel hozzájárult a költő Balatonszárszón elkövetett öngyilkosságához. A rágalmaknak viszont semmi alapja nem volt, hiszen Illyés Gyula akkoriban még nős volt, Flóra pedig József Attilának mondott igent a házasságra, azt remélve, hogy megmentheti őt az öngyilkosságtól.

A NŐ, AKI ÉLETEMNEK GYÖKÉRZETE LETT”

Illyés Gyula korábban jó barátságot ápolt József Attilával – a vele való utolsó találkozását a Könnyező című művében örökítette meg, az eredeti kéziratot most bárki megtekintheti – ám Flóra miatt megromlott a viszonyuk: “költői párbajba” kezdtek a Nyugat hasábjain. Illyés csaknem nyolcvan versben örökítette meg Flórát, anélkül, hogy leírta volna a nevét. Ez alól egyetlen műve, az Őszi vendéglátás kivétel, amely a Közügy című kötetben jelent meg 1981-ben.

A nő, aki életemnek a gyökérzete lett, akinek birtoklásáért ma is küzdök, nekem gyermeket adott… Ez a nő főz rám, ő foltozza a fehérneműmet, ő intézi a gépírást, a levelezésem. […] Nincs olyan vágyam, amit ne teljesítene. Az egyetlen nő, akinek keresztnevét nem írhatom versbe. Korosztályom legnevesebb költője tette rá a kezét.

A tárlaton Illyés korai szerelmes versei is helyet kaptak, (Külön világban, Szembenézve, Mert szemben ülsz velem) utóbbi inspirálta a kiállítás címét is.

Illyés Gyuláné férje halálának utolsó napjait is naplójegyzetekben örökítette meg:

1983. március 14. hétfő: Gyula napjában többször is el-elszunnyad, vagy nyugodtan fekszik, nagyon keveset beszél. Mellette ülök, összekulcsoljuk a kezünket. Ilyenkor vajon mi foglalkoztatja? Egynéhány szava-mondata elárulja, hogy a „múlt” (…) A testi fájdalmakat Gyula hősiesen viselte, de a lelki szenvedésre szinte túlzottan is érzékeny volt.

Kozmutza Flóra

A szerző felvétele

Kozmutza Flóra, aki férje halálig – azaz 1983. április 15-ig – kizárólag az Illyés Gyuláné nevet használta, 1995. május 14-én halt meg. A Farkasréti temetőben nyugszik férje mellett.

Juhász Ferenc Halálszivárvány című munkájában – amelynek kéziratának hiteles másolata a kiállításon is szerepel – így ír Kozmutza Flóra haláláról:

Mintha a Kozmoszból kitörik egy darab és azt a hideg, könnyekkel léket-képző üreget már soha nem növi be semmi bőr, héjazat, kéreg, védő páncél, boldog forradás. Nekem ilyen Flóra halála. Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra halála.

(Forrás: oszk.hu, hvg.hu)



  • tami

    “Kozmutza Flóra, aki férje halálig – azaz 1983. április 15-ig – kizárólag az Illyés Gyuláné nevet használta, 1995. május 14-én halt meg, 109 évesen. ”

    109 évesen??????? Akkor mégsem 1905-ben született?

    • Barcza Réka

      elírtam……. javítottam, köszi!

  • Kasszandra

    Ez a Széchényi nem az a Széchenyi (könyvtár)!

    • Kasszandra

      Köszi, hogy korrigáltad, és köszönöm a cikket is; újra előveszem a verseiket. 🙂

      • Barcza Réka

        Én köszönöm! 🙂