Tényleg a 20. század volt a legrosszabb?
Két okból is gyaníthatjuk, hogy a legvéresebb évszázaddal kapcsolatos ténynek látszó megállapítás puszta illúzió.
Két okból is gyaníthatjuk, hogy a legvéresebb évszázaddal kapcsolatos ténynek látszó megállapítás puszta illúzió.
A kínzást nemzeti és helyi kormányzatok írták elő szerte a kontinensen, és jelentéktelen bűncselekmények esetén is törvények rögzítették a megvakítást, a tüzes megbélyegzést, a kéz, a fül, az orr és a nyelv levágását és egyéb csonkításokat.
Steven Pinker könyve, AZ ERŐSZAK ALKONYA nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az emberi erőszak mértéke csökkenést mutat. Hiszel neki?
Egyesek álmodoznak a politikai szabadságról, mások próbálnak tenni érte, míg vannak, akik szerint éppen most teljesedik ki. De mi volna valójában a politikai szabadság?
A minden alatt ebben az esetben a hétköznapi valóság összes eredményét és eseményét, a tudomány egyéb vívmányait értjük. Úgy, ahogy John Ruskin tette.
Erich Scheurmann könyvét – a szerző halála után – előszeretettel olvasták a ’68-as diáklázadók, később a környezetvédő aktivisták. A Papalagi tényleg izgalmas, de…
Az egykori Távol-kelet és a mai Litvánia kapcsolódik össze a két regényben, ami valójában mégis inkább egy. Undinė Radzevičiūtė könyve sok meglepetést rejt.
Ha az építészet művészet, akkor a művészetek közül a legfontosabb, mert mindenkit megérint mindennap. Pallasmaa kötete az új szempontok tárháza.
Igazságtalan, hogy a szerelem a maga lángjaival, néma bensőségességével nem él annyi ideig, mint az ember, hanem az évek során elhervad, kihűl, elveszti egyéniségét.
A kínaiak már a spájzban vannak, s ha már így alakult, akkor – pánikolás vagy örvendezés előtt – érdemes lenne jobban megismerni őket. Kezdésnek ott a kínai alkotmány.
Remélem, a címben foglalt állítás miatt nem fognak megkövezni: leszögezem, hogy ebben az esetben nem a vallásról lesz szó. Inkább a tudományról és a művészetről és Schiller Róbertről.
Január 31-én Mátrai Erik a képzőművészet, Patkós András pedig az elméleti fizika felől közelítve vizsgálja meg, hogy vajon a szimmetria önmagában létező vagy ember által létrehozott jelenség-e.