A városközpontot tehermentesítő és a 6-os főútra közvetlen csatlakozást biztosító új útnál, város és a térség számára egyaránt nagy jelentőséggel bíró beruházásnál munka közben egy középkori, gótikus templom romjait tárták fel.
Az új elmélet szerint a magyaroknak az Urál-hegységtől a Kárpát-medencéig tartó vándorlását pár évtized hosszúságúra becsülik a korábbi több évszázadról szóló elmélettel szemben.
Az a legvalószínűbb, hogy többféle funkciót is betölthettek, de elsősorban szakrális célokat szolgáltak. Nincs definíció a meghatározásukra, de vannak közös elemeik, illetve elvek, amelyek alapján készültek.
Háromdimenziós felvételek készítésére alkalmas kamerákkal akarják ellátni a közel-keleti államok lakosait az ókori műemlékek megmentése érdekében, oxfordi és cambrdige-i régészek terve szerint a felvételek segítségével megőrizhetnék az Iszlám Állam által a térségben lerombolt műkincseket.
Több időre van még szükségük ahhoz, hogy pontosan megállapítsák, milyen tojásról is van szó, illetve miért maradt épen ilyen hosszú ideig a törékeny és könnyen megsemmisülő tojáshéj - mondta a szakértő.
I. Géza király feltételezhető sírhelyére a hajdani váci középkori székesegyház feltárásán bukkantak rá.
Egyelőre megoldásra váró rejtély, hogy mikor és miként került a még meghatározatlan nemű gyermek csontváza a mintegy 600 négyzetméteres fürdő egyik medencéjének aljára.
Újra bepillantást nyerhetnek az érdeklődők az ásatások világába az Aquincumi Múzeum romkertjében, ahol a római kori polgárváros északi részén, az úgynevezett iparos-kereskedő negyedben kezdődik látogatható régészeti feltárás kedden.
A bor és mámor görög istene, Dionüszosz szobrának feje került napvilágra Bulgáriában, Rusze közelében, ahol egy évtizede tárják fel a Sexaginta Prista római erődöt, azaz a "Hatvan kikötő városát".
Érdekes műholdképek kerültek fel a napokban az egyik közösségi oldalra. Valaki böngészés közben bukkant rá egy csaknem ötszáz éves négybástyás török vár nyomaira.
A szakemberek nyolcezer négyzetméter átkutatása során bukkantak az V. századi, mintegy kilencven sírból álló, kiemelkedően gazdag leletanyagot rejtő temetkezési helyre.
A szolnoki régészek a Tiszapüspöki és Törökszentmiklós határában zajló megelőző feltáráson Kr.u. 5. századi, mintegy kilencven sírból álló gepida temetőre bukkantak.