Magyarok is építették a 66 millió eurós, 18 ezer éves ősemberlakás másolatát
Az új másolat a teljes Lascaux-barlangot rekonstruálta, 30 munkás négy éven át dolgozott rajta. Az elkészült munka 66 millió euróba került.
Az új másolat a teljes Lascaux-barlangot rekonstruálta, 30 munkás négy éven át dolgozott rajta. Az elkészült munka 66 millió euróba került.
Az a tény, hogy a Atapuerca-hegységben lévő Sima del Elefante lelőhelyen nem találták nyomát a tűzhasználatnak, azt jelzi, hogy az Afrikából kivándorolt legrégebbi előemberek nem vitték magukkal a tűz ismeretét.
Hét, 5-6. századi, gepidákhoz köthető sír is előkerült. Egy kivételével mindegyiket kirabolták már nem sokkal a temetést követően, mindez abból is látszott, hogy a csontvázakat megbolygatták.
Először a korsó készülhetett el, ezt követően adták hozzá a behajlított lábbal, fejét egyik tenyerébe támasztva ülő ember szobrát. Az ásatás vezetője szerint a kancsó a szoborral együtt egészen rendkívüli leletnek számít.
Magyarországon gyakorlatilag ez az egyetlen olyan hely, ahol a régészek ilyen sűrűségben ismerhettek meg csontvázas temetőket a légi régészet módszereivel.
A szakemberek szerint a piramisokat különböző okok miatt építették egymásba, például szerkezetének állagromlása, esetleg a társadalomban új vezető megjelenése miatt.
A helyi műtárgypiacon néha felbukkannak ősi kéziratok, amelyekről feltételezik, hogy fosztogatók találtak rájuk a holt-tengeri barlangokban.
Már az első 'ismerkedő' expedíció során előkerült leletek is azt igazolják, hogy a Kaukázus északi előtere és a Kubán-vidék a magyar őstörténet kutatás fontos területe lehet - írja M. Lezsák Gabriella.
A feltáráson egy meglepően összetett szerkezetű és fejlett, 13. század végi épület került elő, amit a kunok építhettek.
A férfit és a nőt valószínűleg közös halotti lepelbe burkolták. Az asszonyt teljesen felékszerezve temették el, csontjai között gyöngyöket, tengeri kagylókat találtak.
A régészeknek, muzeológusoknak komoly fejtörést okoz, hogyan ismerhetik meg egy olyan antik könyv tartalmát, amihez hozzá se mernek nyúlni.
Ibrahima Thiaw a rabszolgák életének történetét szeretné elmondani, többek közt azt, hogy mit vihettek magukkal az útra vagy mit karcoltak a hajók falába.