
Milyen tanulmányokat mutattak be az Akadémián?
A Magyar Tudományos Akadémia azért adott helyet a találkozónak, hogy magyar és szlovák kutatók, kormányzati tisztviselők, természetvédők szakmai érveiket ismertetve tudjanak beszélni a Dunáról.

A Magyar Tudományos Akadémia azért adott helyet a találkozónak, hogy magyar és szlovák kutatók, kormányzati tisztviselők, természetvédők szakmai érveiket ismertetve tudjanak beszélni a Dunáról.

Több általuk előállított vegyületre már szabadalmi oltalmat szereztek.

A Magyar őstörténet harmadik kötetét gyaníthatóan még a tudományos gondolkodást elvetők is szívesen forgatják. Szablyák, fokosok, balták bárdok és a magyarok nyilai.

Hazai György a magyar keletkutatásnak és az egész magyar tudományosságnak óriási nemzetközi megbecsültséget szerző régi, nagy orientalista generáció egyik legkiemelkedőbb képviselője volt.

A Nagy Hadronütköztető két detektorában is szokatlan jeleket találtak nagy energiájú proton-proton ütközésekben. Az adatok utalhatnak egy teljesen váratlan, új részecskére, azonban egyelőre valószínűbb, hogy csak véletlen egybeesésről van szó.

Frühling János orvostudós, rákkutató, a Belga Királyi Orvostudományi Akadémia örökös tiszteletbeli főtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja 79 éves volt.

A konferencia egyik legizgalmasabb szekciója keretében a lakhatóság fogalmát mutatták be az eltérő tudományterületek szemszögéből. Az asztrofizika, csillagászat, geológia, biológia, kémia és filozófia neves kutatói foglalták össze a számukra legfontosabb jellemzőket.

Sok marhaság megjelenik az interneten tudományos köntösben és sötét kapucniban, de a fenti cím a Magyar Tudományos Akadémia egyik cikkének információiból származik. A pontosság kedvéért idézzük.

A Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökének nevét a gravitációs tér változásának mérésére megszerkesztett torziós ingája tette világhírűvé. Az inga az első világháború után elengedhetetlené vált a kőolaj utáni kutatásokban világszerte.

Az új elmélet szerint a magyaroknak az Urál-hegységtől a Kárpát-medencéig tartó vándorlását pár évtized hosszúságúra becsülik a korábbi több évszázadról szóló elmélettel szemben.

A Thomson Reuters több mint egy évtizede minden évben összeállítja a lehetséges Nobel-díjasok listáját, és eddig elég jól csinálták: az utóbbi tizenhárom évben kiosztott 52 tudományos Nobel-díjból 21-et eltalált. Most egy magyar fizikus, Krausz Ferenc is a listára került, rajta a világ szeme.

A berendezés rézből készült elemében állóhullámokat keltettek, amelyekkel egyik irányban elektronokat, a másikban pozitronokat gyorsítottak.