Online eszközökkel lehetnek sikeresek a hazai képzőművészek Nehezen tudnak megélni csak az alkotói tevékenységükből a kortárs képzőművészek: a szűkös megjelenési lehetőségek mellett nehézséget jelent, hogy viszonylag kicsi a művészetek iránt érdeklődő közönség és, hogy a rendszerváltás óta eltelt 30 év alatt még nem alakultak ki a hazai mecenatúra hagyományai. Hogyan igazodhat el a hazai művészeti…
Rekordmagasságba szárnyalt és elérte a 2,7 milliárd dollárt (829 milliárd forintot) a kortárs művészeti árverések bevétele a 2020-2021-es pénzügyi évben. A kiemelkedő bevételben komoly része volt a digitális hitelesítésnek – írta hétfőn az Artprice vállalat éves jelentésében. 2020. június 30. és 2021. június 30. között 102 ezer kortárs művészeti alkotást adtak el az árveréseken. Az…
Kortárs képzőművészeti alkotások jelentek meg buszmegállókban, megszólítva az utasokat, netán meghökkentve őket, hol is tartunk ma. A kortars.info oldalon a szervezők pontosan leírják az akció lényegét, ezért pontosan idézzük: Ez a kezdeményezés egy magas színvonalú válogatás a 21. századi magyar festészetből. Célja, hogy bemutassa ennek a művészeti ágnak a sokszínűségét, emellett teret enged a kortárs…
Kizárólag kortárs magyar művekből – mások mellett Bak Imre, Maurer Dóra, Nádler István és Szűcs Attila munkáiból – rendeznek aukciót Londonban; a Dobossy Aukciósház által szervezett árverésen ötvenöt műalkotásra lehet licitálni október 3-án a Blacks Clubban. A Blacks Clubban keddtől kiállításon is bemutatják az aukción szereplő műalkotásokat. Az árveréssel egy időben zajlik Londonban a nemzetközi…
Teltházas kortárs aukcióval zárta az évet a BÁV Aukciósház, a legmagasabb áron ef Zámbó Gondolatátvitel című képe kelt el 1,7 millió forintért, de sokan licitáltak feLugossy László, Wahorn András és Náray Tamás képeire is. A nagy művészeti aukciók festményanyagában eddig is külön részt szentelt a BÁV a kortárs anyagnak, a magyarországi és nemzetközi trendek egyre…
Gerő László közgazdász olyan magángyűjteményt épített ki az elmúlt három évtizedben, amely egyedülálló a maga nemében Magyarországon. Nemzetközi összefüggésekbe emeli a magyar alkotókat, és markáns, saját nézőpontból tekint a kortárs képzőművészetre. Muladi Brigitta kurátorral beszélgettünk.
Hát nem azért vannak a képek a múzeumban, hogy valamit, amit mindannyian ismerünk, pontosan olyannak ábrázolja, amilyennek ismerjük? Nem azért járunk kiállításokra, hogy valami szépet, harmonikusat lássunk? Valamit, amit csak egy kivételes tehetségű művész képes létrehozni, és bárhová tennénk, önmagában is megállná a helyét? Gulyás Gábor a fenti kérdésekre természetesen mind nemmel felel...
Egy öt évvel ezelőtti napon Pedro Barateiro, a portugál képzőművész kinézett lisszaboni otthona ablakán. Éppen egy elsatnyult pálmafát vágtak ki odakint, amely már végképp feladta a törzsébe fészkelt rovarok ellen vívott harcot. A fűrész berregésébe egy másik hang is keveredett: a Barateiro otthonától nem messze álló parlamentnél elkeseredetten skandáló tüntetők tömege. Ebből a nagy hatású…
Soós Nóra most kiállított képei a múltban már megtörtént, ám a jelenben is ismétlődő problémákra reflektálnak: megjelenik itt Sztálin csizmája, egy szüfrazsett, kezében puskával, a szocializmusból itt felejtett matrjoska baba, vagy az utcán alvó hajléktalan nő.
A díj indoklása utalt arra is, hogy idén emlékeznek világszerte az örmény genocídium száz éves évfordulójára: a kiállítás pedig ebben az évben az összetartás és a kultúrák közötti párbeszéd iránti állhatatosságot képviselte.
A két Maradona fallosz mellett pontosan kilenc darab test-bútor is bekerült a válogatásba. A felsőtest nélküli szobrok testnyílásaiból egy-egy cigaretta kandikál ki miközben íróasztalon, széken vagy éppen vécén ülve pózolnak.
A már-már giccsbe hajló, romantikusra sikeredett mondernkori tündérmeséből született az ötlet: szabadítsák ki a múzeumok méltatlanul mellőzött figuráit, akik mintegy csak statisztaként közreműködnek egy-egy mester festményén.