
Rengeteg kincset találtak Akasztónál három fiatalon elhunyt előkelő férfi sírjában
A mostani honfoglalás kori leletek újabb bizonyítékul szolgálnak, hogy a település múltja jóval mélyebbre nyúlik vissza.

A mostani honfoglalás kori leletek újabb bizonyítékul szolgálnak, hogy a település múltja jóval mélyebbre nyúlik vissza.

Az eredmények szerint a Volga–Urál térség karajakupovói lakói és a Kárpát-medencei honfoglalók egy része azonos genetikai hálózatba tartozott

Tisza-tó mikroregionális kutatóprojekt 2022 márciusában vette kezdetét, ennek célja az Árpád- és középkori településhálózat felkutatása

Budapest, 2020. január 28. Fullár Zoltán, a Várkapitányság NZrt. régészeti csoportvezetője tájékoztatja a sajtó képviselőit 2020. január 28-án a budai Várban, ahol a Halászbástya második világháborúban megsérült és elveszettnek hitt két szobra került elő a Vöröskereszt Egylet, majd a Külügyminisztérium egykori pincéjében. Az Álmos (j) és Előd vezéreket ábrázoló, Mikula Ferenc által készített szobrok 1945-ig…

A férfi sírhelye azért is különleges, mert ez a Jászság első dokumentált szablyás sírja.

Nincs még egy olyan ingoványos területe a magyar történelemnek, amiről azt hinné a hétköznapi ember, hogy annyit tud, mint a Honfoglalásról…

Már az első 'ismerkedő' expedíció során előkerült leletek is azt igazolják, hogy a Kaukázus északi előtere és a Kubán-vidék a magyar őstörténet kutatás fontos területe lehet - írja M. Lezsák Gabriella.

A legújabb vizsgálatok bebizonyították, hogy az egyéni különbségek ugyan nagyok, de a Kárpát-medencei népesség alapvető bázisát olyan típusegyüttes adja, amelynek képviselői generációk óta együtt éltek.

A magyarság őstörténetével feltételesen kapcsolatba hozható leleteket találtak a régészek a mai Kazahsztán északnyugati, valamint a Kaukázus északi részén is.

Összesen nyolc darab új, egyedülálló honfoglalás-kori lelettel bővült a Magyar Nemzeti Múzeum Kárpát-medence a Karoling-korban és a honfoglalás korában című, 2014 szeptemberében megnyílt kiállítása.

A színező rajzain a Kárpát-medence területén előkerült 8-10. századi régészeti leletek ősi díszítőmotívumai jelennek meg, melyeket tetszés szerinti színekkel díszíthetsz, fejezhetsz be.

A Magyar Tudományos Akadémia Őstörténeti Témacsoportja úgy véli, nem vándoroltak évszázadokig a magyar törzsek.