A szászveresmarti templom egyike a legrégebbi barcasági szász templomoknak. Építése 1250-ben kezdődött. A templomot a 15. században erősítették meg és vették körül erődfallal. A templomtornyot lőrései és látványos szuroköntő nyílásai tették alkalmassá a védelmi feladatokra.
Február 15-én a Müpában rendhagyó műsort láthatnak a nézők: a Fonó zenekar vendége Kányádi Sándor lesz, a közös produkció címe: Vannak vidékek. A hétfő esti produkcióról Agócs Gergellyel, a Fonó zenekar tagjával beszélgettünk.
A sorozatban feltűnnek Udvarhelyszék, Sepsiszék, Csíkszék és Marosszék lányai néprajzi hitelességgel összeállított népviseletekbe öltözve.
Erdély tematikájú lapszámmal jött ki az Eső című folyóirat, itt most Háy János Adjátok vissza! De mit? című írásából olvashattok.
A kegytemplomtól kőhajításnyira, a vendéglő / teraszán / magyarországi turistacsoport. Férfiak / és nők / vegyesen. / Söröznek, kávéznak, üdítőznek. / És hangoskodnak. Ha románok / volnának, talán / halkabban beszélnének. - írja Fekete Vince.
Elhunyt Adonyi Nagy Mária, költő, újságíró, műfordító. A halálról ezeket a sorokat vetette papírra első kötetében: Hívom ezt a végső könyörgést,/ hívom, az aljból emeljen fel, / már minden mozdulatod szökik,/ szövetkezik a végtelennel.
A Benkó Bence és Fábián Péter rendezésében színre kerülő előadás munkacíme Mi a mi?, alcíme pedig: MAGYARázat egy felvonásban. A rendezők közölték, Esterházy Pétertől kölcsönözték a címet, aki a Mi a magyar? kérdésére a: mi a mi? Kérdéssel válaszolt.
Gyergyószentmiklóson sikerült megörökíteni a sarki fény jelenségét, amely egy G4 erősségű mágneses viharban keletkezett, köszönhetően egy pár nappal ezelőtti napkitörésnek.
Magyari Lajos költőként a második Forrás-nemzedék képviselőjének tekintik. 1969-ben Hétarcú ballada címmel jelent meg Forrás-kötete. A Csoma Sándor naplója című kötetnyi költeményét keleti nyelvekre is lefordították.
Az alapítvány közleménye szerint a herceg azt vállalta, hogy támogatja Romániát egyes, jószerével elfeledett falusi mesterségek újbóli felfedezésében.
Mindig zavart érzek, ha Erdélyről van szó! Ott van mindjárt az elvesztett, a drága, a siratnivaló, aztán az ismeretlen, meg a soknál több igazi. Molnár Zoltán is mutat egyet.
Szávai Géza érdekes kísérletre hívja az olvasót Ragyog az ég, akár az aszfalt című könyvében. A Székelyföldön született író egyik gyermekkori elbeszélését ásta elő, amelyben 12 évesen egy traumatikus élményét örökítette meg.