Jézus és Szókratész mellett ő volt a 3., aki csak szóban alkotott – Az Élet és Irodalom 2017/43. számából
Bödőcs Tibor Addig se iszik című irodalmi paródiakötetéről két kritikát is közöl a lap.
Élet és Irodalom
Parti Nagy Lajos rátalál a diabasz szóra – Az Élet és Irodalom 2017/42. számából
Mért olvas szótárt az ember, konkrétan én? - kérdezi magától Parti Nagy Lajos A magyar nyelv nagyszótárát olvasva.
75 éve született Nádas Péter – Az Élet és Irodalom 2017/41. számából
Furcsán hat talán, hogy mikor a kivételes író munkáját és személyét ünnepeljük, éppen az éntelenítés fogalmát hozom elő. Mentségem annyi, hogy nem fölösleges a fogalom és a mögötte lévő radikális törekvés számbevétele - Károlyi Csaba írása.
Szabó Magda megismételhetetlen figurája a magyar irodalomnak – az Élet és Irodalom 2017/40. számából
Száz éve született Szabó Magda. Ebből az alkalomból Kiss Noémi „Nem tudom, mit kezdjek magammal” címmel írt esszét. Ebből is olvashattok a heti lapajánlóban.
Megtudjuk, hol a helyünk a kirekesztettek között – Az Élet és Irodalom 2017/39. számából
De most megszólalt Szentmártoni Hivatalnok úr, az Amerikát közpénzen átutazó toborzó, a magyar írószövetség vagy csak a maga nevében. A Hivatalnok, aki ilyen mondatokat (elavult közhelyeket) képes a szövetsége nevében leírni: „Meggyőződésem, hogy nem a sebeinket kell nyalogatni, hanem kész tervekkel előállni, és azokhoz politikai és anyagi támogatást szerezni.” Politikai támogatást? Ugyan! - Kőrössi P.…
Miért létezik egyáltalán tartós párkapcsolat? – Az Élet és Irodalom 2017/38. számából
A háremtartás, szakkifejezéssel poligínia, fajunktól sem idegen, s ha eltekintünk néhány viszonylag újkeletű kifogástól, nem látható be, miért lenne rosszabb a nők számára osztozni egy férfin jólétben és biztonságban, mint egyedül küszködni egy másikkal a nyomorúságban - írja Sausic Attila A monogámia dialektikája című esszéjében.
A NER-nek nincs komolyan vehető írója… – Az Élet és Irodalom 2017/36. számából
…logikus volt, hogy előbb-utóbb jön valaki, aki azzal házal, hogy feltalálta a NER-kompatibilis író algoritmusát, és rövid határidőre szállítást is vállal.
Kaurismäki új filmjében az érzelmek a mélyben lüktetnek – Az Élet és Irodalom 2017/35. számából
Kaurismäki A remény másik oldala című új filmje, amely Berlinben Ezüst Medvét nyert (ahol egyetlen igazi versenytársa a Testről és lélekről volt, amely az Arany Medvét kapta), már az első percekben magába ránt, s nem engedi el a nézőjét az utolsó pillanatig.
Szőcs Géza és OJD elméretezett hatalma a közpénzek fölött – Az Élet és Irodalom 2017/34. számából
Vacak időket élünk, a valóság egyre megközelíthetetlenebb, az életben maradás egyre problémásabb, az etikát erodálja a félelem és édestestvére, a hiúság, a túláltalánosítás meg ott kísért minden utcasarkon... - írja erdélyi kutyaként Selyem Zsuzsa.
Hová tart Háy János költészete? – Az Élet és Irodalom 2017/33. számából
Háy a tágan értett kultúra törmelékeiből készít installációkat. Semmi nem ér semmit, állítja a processzus, de a végén úgy látszik, mintha mondhatná az ellenkezőjét is - írja Németh Gábor Háy János Az öreg tó felé című verseskötetéről.
Javában folyik a pártállami irodalom újraformálása – Az Élet és Irodalom 2017/32. számából
Reményi felháborodása és elkeseredése is jogos, mint ahogy gerincessége is példa értékű, amivel a KMTG néven ismert képződmény (Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.) áttételes invitálását fogadta, illetve visszautasította - Krusovszky Dénes írása.
Miért bombázták le Drezdát? – Az Élet és Irodalom 2017/31. számából
Stratégiai szempontból ugyanis 1944 végére a háború sorsa eldőlt, mind az angolok, mind az amerikaiak, mind pedig a szovjet erők diadalmasan haladtak nyugatról és keletről Berlin felé. A városnak nem volt már különösebb hadászati funkciója...