A magyar politika nyíltan megszakította kapcsolatát a morállal – Az Élet és Irodalom 2018/4. számából
Többek között erről is szó lesz az ÉS legfrissebb számában.
Élet és Irodalom
György Péter megvizsgálja a Makovecz Központot – Az Élet és Irodalom 2018/3. számából
Ami vitathatatlan: az Makovecz formateremtő képessége.
Markó Béla: Trianon után szétesett egy közös magyar világ… – Az Élet és Irodalom 2018/2. számából
Minden mindennel behelyettesíthető, és majdnem minden megtörténhetett volna vagy meg is történt egy másik trianoni mozaikpadlón, Felvidék, Kárpátalja vagy Erdély földjén is.
Pintér Béla újra a diktatúra világáról beszél – Az Élet és Irodalom 2018/1. számából
...csak a diktatúra helyszíne most nem egy ország, hanem az igazgatói akarattól függő Katonavári Kaposa József Színház mesebeli helyszíne.
…és akkor elindul, fehér alsónadrágban, vállán fekete utazótáska – Az Élet és Irodalom 2017/51-52. számából
Az ÉS karácsonyi száma tele van meglepetésekkel...
A Viszkis steril Hollywood, ami nem rólunk szól – Az Élet és Irodalom 2017/50. számából
Miért nem beszél Antal Nimród arról a sajátos társadalmi-kulturális környezetről, amelyben a Viszkis amolyan újmódi Rózsa Sándorként népi hőssé válhatott? Hol marad a tömeges talajvesztés, a mindennapok anyagi szorongása, a növekvő bűnözés okozta félelem a mozivászonról?
Hogyan lehet belülről megrajzolni egy gömböt? – Az Élet és Irodalom 2017/49. számából
Megismerkedtem egy grafikusnővel, Orsival, akit az a vágy hajt, hogy megrajzoljon egy gömböt, de belülről. Mondtam neki, hogy ez igazán nem probléma, ha az a gömb átlátszó, de kinevetett, s azt válaszolta, hogy az nem volna kihívás - írja Kácsor Zsolt.
Géczi János A halál utáni életet kutatja a Sziveri-fotókon – Az Élet és Irodalom 2017/48. számából
Valamennyi részt egy teljes oldalas, 3-4 képből összeállt és az egyoldalas, Sziverit centrumba helyező fotó vezeti fel. Dormán László, Dudás Szabolcs, Grencsó István, Lábass Endre fényképei hol portrék, hol pedig életképek. Beállított pillanatképek véletlenül sem szerepelnek.
Tar Sándor számára a tenger jelentette a boldogságot – Az Élet és Irodalom 2017/47. számából
Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk. FEUILLETON Deczki Sarolta írt esszét arról, hogy a tenger hogyan is lehetett a boldogság szimbóluma Tar Sándor novelláiban. „A tenger Tar történeteiben is újra meg újra felbukkan, s hasonló vágyak, érzelmek tapadnak hozzá, mint Csalog hősénél. A tenger élménye, a találkozás a tengerrel…
Lator László 90 lett – Az Élet és Irodalom 2017/46. számából
Ugorjunk rögtön a közepébe: Lator László nagy költő. Ezt nemcsak az ünnep öröme és meghatottsága mondatja velem. De segít abban, hogy ki merjem mondani. A keveset író költőt egyhúrúnak szokás tartani, az egyhúrú meg ugyebár… - írja Vörös István köszöntőjében az Élet és Irodalom legfrissebb számában.
Váncsa István utánajárt a kifli kultúrtörténetének – Az Élet és Irodalom 2017/45. számából
Magyarországon egy harmadik legenda terjedt el és él még ma is, ez egy Peter Wendler nevű bécsi pékhez kapcsolódik, akit némelyek szerint Kulczycki vett rá a kiflisütésre, mások szerint a saját ötlete volt - írja Váncsa István kiflis esszéjében.
Miskahuszár a történelmi emlékezetnek szentelt művek paródiája – Az Élet és Irodalom 2017/44. számából
Aki a Miskahuszár terpeszben álló lábai közül tekint fel, annak – attól tartok – egy selfie készítésen kívül semmi más nem jut az eszébe. - György Péter a Miskahuszár szoborról írt kritikát.