Ady és Csinszka épp csak elugrottak otthonról, amikor csengettek…
Ady sokat hezitált, hogy belevágjon-e ebbe a kapcsolatba. A bizonytalankodására több minden is okot adott.
Ady sokat hezitált, hogy belevágjon-e ebbe a kapcsolatba. A bizonytalankodására több minden is okot adott.
Ez József Attila egyik legjelentősebb kötete, amelybe a költő maga válogatta össze korábbi munkái legjavát.
Ahány emlékező, annyi Ady – és annyi Csinszka, annyi Léda, annyi… –, a kérdés ilyenkor az, hogy a szerző milyen forrásból dolgozott. Ady Lajosné Kaizler Anna ebből a szempontból szerencsés volt.
Krúdy, Kosztolányi, Karinthy, Ignotus csak néhány azok közül, akiket Ferenczi Sándor – Freud tanítványa – kezelt. Ady sógornője azt is elárulja, hogy miért pont Ady Endre maradt ki…
Ha az a kérdés, hogy tulajdonképpen mit akart, mire vágyott ez a furcsa, vibráló és érzékeny nő, akkor több egymásnak ellentmondó, mégis érvényes válasz adható. Még akkor is, ha őt magát faggatjuk.
…te viszont nem találkozhattál velük, mert ezideig nem jelentek meg nyomtatásban. Hagyatéki papírhalmok mélyéről kerültek elő mostanában. (meglepetés a cikk végén)
Csinszka életének jobb megismerése hozzásegíthet minket ahhoz, hogy megértsük a kort és a kortársakat. A felbukkanó dokumentumok árnyalják a képet.
Csinszka halálát – a legelterjedtebb verzió szerint – agyvérzés okozta. Egy mostanában előkerült dokumentum szerint az agyvérzés csak fedőtörténet lehetett.
A ma is nyomasztó, magyarországi „kultúrharc” gyökerei mélyre nyúlnak. A XX. század elején semmivel sem volt békésebb a hangulat, és éppoly szenvedélyes, a becsületsértésig elmenő polémiák folytak a művészeti élet szereplői közt a sajtóban, mint manapság.
Kis híján kitiltották a stábot Ady Endre egykori Veres Pálné utcai lakásából, amikor a Csinszka című filmet forgatták.
Ady Endre múzsájának, feleségének, Csinszkának a művészéletben játszott szerepét és életét mutatja be a PIM szerdától látogatható kiállítása.