A magyar avantgárdot ünneplik Amszterdamban
A festmények zöme abban a korszakban készült, amelyben Magyarországot a háború és a nacionalizmus sújtotta, valamint az egyre növekvő antiszemitizmus jellemezte.
A festmények zöme abban a korszakban készült, amelyben Magyarországot a háború és a nacionalizmus sújtotta, valamint az egyre növekvő antiszemitizmus jellemezte.
Barki Gergely művészettörténész újrarendezi az állandóan változó szentendrei Czóbel-kiállítást. Mennyi tartalék van még a Czóbel-életműben?
Újságíróként szerzett bevételeimből nem tudtam kicsengetni 44 milliót Czóbel rekordáron elkelt Ringelspiel című festményéért, de legalább megnézhetem. A márciusig Szentendrén megtekinthető festményről Barki Gergellyel beszélgettünk.
Szlovákiában nem volt pszichoanalízis, és ezt pont egy olyan könyvből kell megtudnunk, mely arra vállalkozott, hogy bemutassa a pszichoanalízis szlovákiai történetét!
Szakmai berkekben évtizedeken keresztül szóbeszéd tárgya volt, hogy a fővárosban valahol létezik egy páratlan értékű magángyűjtemény. Bár időnként rangos tárlatokon egy-egy jelentős alkotást bemutattak a kollekcióból, azokat titok övezte, még tulajdonosuk neve sem volt ismert egészen a közelmúltig.
Noha száz évvel ezelőtt Magyarország a hivatalos papírforma szerint nem vett részt a Panamai–Csendes-óceáni Nemzetközi Kiállításon, ötszáz jelentős magyar alkotást mégis bemutattak, köztük Munkácsy Mihály, Tihanyi Lajos, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Rippl-Rónai József, Berény Róbert, Uitz Béla, Kernstok Károly, Fényes Adolf, Paál László és Iványi Grünwald Béla festményeit. De mi lett utána a képek sorsa?
Az októberi árverésen mindezek mellett számos műtárgypiaci különlegesség szerepel a Virág Judit Galériában, többek között egy monumentális Kádár Béla-festmény.
A ma is nyomasztó, magyarországi „kultúrharc” gyökerei mélyre nyúlnak. A XX. század elején semmivel sem volt békésebb a hangulat, és éppoly szenvedélyes, a becsületsértésig elmenő polémiák folytak a művészeti élet szereplői közt a sajtóban, mint manapság.