Egy ősi maja királyság fővárosára bukkantak mexikói és amerikai régészek egy mexikói marhalegelőn. A Brandeis Egyetem antropológusa, Charles Golden vezette tudóscsoport 2018 júniusában kezdte meg a feltárásokat a Lacanja Tzeltal nevű lelőhelyen, a mexikói délkeleti részén lévő Chiapas szövetségi államban – adta hírül az egyetem honlapja. A régészek úgy vélik, hogy a térség a Sak Tz’i…
Régészeti leletek kerültek elő a Zala megyei Türjén, az Árpád-kori templom felújítását megelőző régészeti ásatások során, többek között egy középkori sírkamra, amelyben nők, papok és egy gyerek földi maradványai feküdtek. A Csornai Premontrei Prépostsághoz tartozó türjei Gyümölcsoltó Boldogasszony plébániatemplomban pénteken tartott régészeti bemutatón Orha Zoltán, a Göcseji Múzeum régésze elmondta: az Árpád-kori templom középkori padlószintjének…
Egy virginiai szövetségi bíróságtól kérvényezte a Titanic ezüstneműit, porcelánjait és aranyérméit korábban felszínre hozó R.M.S. Titanic vállalat, hogy az Atlanti-óceán mélyén pihenő roncsról kimenthesse azt a Marconi-féle drótnélküli távírót, amellyel a luxusgőzös az SOS-üzenteket küldte, miután jégheggyel ütközött. A vállalat ügyvédjei csütörtökön indokolták meg a bíróság előtt, miért szükséges a gyorsan romló állapotú roncson a…
Ősi kánaáni templomot találtak Baál isten szobrával Izrael déli részén a Tel Lakis régészeti feltárásnál – jelentette a Háárec című újság honlapja hétfőn. A 3200 éve, az i.e. 12. században épített templomra a Bibliában is szereplő Lakis város feltárása közben bukkantak. A templom a város egyiptomi uralom alatti korszakának végén működhetett. A Tel Lakis-i ásatásokat…
Emberi csontokból készült falakra bukkantak régészek a genti Szent Bávó székesegyház alatt. „Ez egy páratlan felfedezés Belgiumban” – idézte a The Brussel Times napilap a régészetcsoport szóvivőjét. A falak főként felnőttek lábszár- és combcsontjaiból készültek, a köztük lévő teret koponyákkal töltötték ki, amelyek közül többet darabokra törtek. A falak fölötti szinten teljes emberi csontvázakra bukkantak…
Ismét használni fogják a Pompeji alatt 2300 éve kiépített csatornarendszert, hogy a régészeti lelőhely térségében lehullott esővizet a tengerbe vezessék. A 457 méter hosszú alagút- és csatornahálózatot három szakaszban építették a Kr.e. 3. század végén, 2. század elején az esővíz tengerbe vezetésére az ókori szamniták, akik a rómaiak előtt éltek ott. Majd a Kr.e. első…
Izraeli tudósok hat datolyapálmafát növesztettek Jézus korabeli magokból. A szakemberek azt remélik, hogy képesek lesznek olyan datolyát termeszteni a júdeai sivatagban talált hím és nőnemű magokból növesztett fákon, mint amilyet kétezer éve Heródes király ehetett, és küldhetett Rómába, a császári udvarba. Az Ádámnak, Jónásnak, Urielnek, Boáznak, Juditnak és Hannának elnevezett magokat különböző régészeti lelőhelyeken fedezték…
Budapest, 2020. január 28. Fullár Zoltán, a Várkapitányság NZrt. régészeti csoportvezetője tájékoztatja a sajtó képviselőit 2020. január 28-án a budai Várban, ahol a Halászbástya második világháborúban megsérült és elveszettnek hitt két szobra került elő a Vöröskereszt Egylet, majd a Külügyminisztérium egykori pincéjében. Az Álmos (j) és Előd vezéreket ábrázoló, Mikula Ferenc által készített szobrok 1945-ig…
Salamon király bányáit rejtheti Izraelben a Timna Nemzeti Park – írta a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság honlapja pénteken. Ha történeti forrásnak tekintjük a Bibliát, akkor az első Szentély korában, Saul, Dávid és Salamon király idején rendkívüli gazdagságban éltek a zsidó királyok. Vagyonukra magyarázatot adhatnak a Bibliában nem említett, a mai Izrael…
Üveggé olvasztotta a megégett áldozat agyát a Vezúv 79-ben történt kitörésekor keletkezett hatalmas hő – állapították meg olasz antropológusok, akik először bizonyították a vulkánkitörés nyomán végbement jelenséget. A régészek ritkán találnak emberi agyszöveteket feltárásaikon, de ha mégis, akkor az általában sima és szappanos állagú – írták a nápolyi Federico II Egyetem kutatói a New England…
Szkíta kori, a Kr.e 7.- 4. század közepéről származó település maradványaira bukkantak Szolnokon a Damjanich János Múzeum régészei egy üzemcsarnok építését megelőző feltárás során – közölte Kovács Péter, a feltárást vezető régész. A szakértő elmondta: a mintegy 1400 négyzetméteren, a Kombájn úton már véget ért feltárás helyszíne egy középső vaskori lelőhely és a Vekerzug-kultúrához tartozik,…
Fent: Több képből összeillesztett panorámafotó a régészeti munkálatok után a Budai Irgalmasrendi Kórház udvarán 2020. január 13-án. Az egészségügyi intézmény udvarán 2019 májusa és októbere között a Budapesti Történeti Múzeum régészei, Bencze Zoltán és Fényes Gabriella folytattak ásatást több mint 2400 négyzetméteren, amelynek során több ezer, a főváros történetének kétezer éves emlékei kerültek elő. MTI/Balogh…
Ezerkétszáz évvel ezelőtt vert aranypénzekre bukkantak Izraelben, Tel-Avivtól délre, a Földközi-tenger menti Javne városánál folytatott ásatásokon – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Az aranykincset a 9. századra, az Abbászida kalifadinasztia korának elejére datálták a régészek. A hét aranypénz között az Ezeregyéjszaka meséiben szereplő, Hárún ar-Rasíd bagdadi kalifa pénzérméje is előkerült. Az…
Páratlan szépségű faldekorációk keltek életre Róma egyik ókori földalatti bazilikájában, amelyet a restaurálás után kedden mutattak be a sajtónak. Daniela Porro, az olasz főváros rendkívüli régészeti intendánsa Róma egyik legvarázslatosabb és legtitokzatosabb ókori épületének nevezte a Porta Maggiore egykori városkapunál található antik csarnokot, amelyet a „rejtélyek bazilikájaként” is emlegetnek. Az eredetileg is a föld alatt…
Különleges szánhúzó kutyák segítettek az észak-amerikai kontinens sarkvidéki területét meghódító inuitoknak – állapította meg egy átfogó kutatás, amelyben több száz állat maradványait elemezték. A tanulmány szerint az inuitok Alaszkából és Szibériából különleges kutyákkal keltek útra, és nem az út közben útjukba akadt kutyákat fogadták magukhoz. Saját tenyésztésű kutyákkal vándoroltak, mert szükségük volt azok különleges tulajdonságaira…
A Kárpát-medence elmúlt fél évszázadának legnagyobb sírszámú gepida temetőrészletét tárták fel az elmúlt másfél évben Tiszaug határában a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei – közölte Wilhelm Gábor ásatásvezető régész csütörtökön Kecskeméten. A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: az M44-es autópálya építkezéséhez kapcsolódó munkálatokon 194, a Kr. utáni 5. század utolsó harmadától a 6.…
Bodor Ádám és Czakó Gábor írók nyerték el a Nemzet Művésze díjat – jelentették be kedden a Pesti Vigadóban. A Nemzet Művésze díjat öt évvel ezelőtt alapította a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére az Országgyűlés, így már hatodik alkalommal adhatják át a magyar művészeti élet legmagasabb rangú elismerését – emlékeztetett a díjátadón mondott köszöntőjében, az…
A szombattól a londoni Saatchi Galériában látható utazó Tutanhamon-kiállítás várhatóan nagy tömegeket vonz majd még a szokatlanul borsos, 37,40 fontos (14 300 forintos) belépő ellenére is. A tárlaton 150 műkincset mutatnak be, amelyeket az egyiptomi régészeti minisztérium engedélyével adtak kölcsön a kiállításhoz. Az arany fáraó kincsei című kiállítás november 2. és 2020. május 3. között…
Több mint kétezer darab, negyedik századi, római kori, bronz pénzérmét talált egy önkéntes, fémkeresős lelőhely-felderítő Baranya megye déli részén – írta a Janus Pannonius Múzeum (JPM). Az intézmény közlése szerint a kisméretű érmék eszmei és tudományos értéke azért igazán kiemelkedő, mert ismert lelőhelyen, leletösszefüggések ismeretében került elő a kincs. Gábor Olivért, a múzeum régészét idézve…
Valószínűleg a keleti magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekből álló kutatócsoport Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati előteréhez tartozó Anapa város melletti Andrejevszkaja Scsel lelőhelyen végzett ásatás eredményeképpen – közölte M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin régész. A Magyarságkutató Intézet finanszírozásával megvalósult ásatás M. Lezsák Gabriella szervezésében, Gáll Erwin, Andrej Novicsihin, Andrej…
Egyedülálló, harmadik századi, római kori kocsisírra bukkantak régészek a kelet-horvátország Ójánkovác (Stari Jankovci) településen – adta hírül a Vecernji List című horvát napilap szerdán. A sírdomb alatt – amely egy méter magasan megmaradt a föld felszíne felett – egy negyven méter átmérőjű sírkamrában fedezték fel a Horvátországban egyedülálló leletet, a kétkerekű kocsit és a két…
A Machu Picchunál lévő törésvonal-hálózat számos hasznot hozott az inkáknak.
A Louvre gyűjteményének mintegy 250 ezer darabja költözik ki Párizsból a múzeum új raktárába és megőrzési központjába, amely kedden nyílik meg. Jean-Luc Martinez, a Louvre igazgatója a The Art Newspapernek elmondta, hogy a francia fővárostól 200 kilométerre fekvő Livéinben létesült új intézmény nem lesz nyilvános, csak a kurátorok és a kutatók számára lesz nyitva. A…
Egy 5000 évvel ezelőtt virágzó nagyváros maradványaira bukkantak Izraelben – jelentette a Háárec című újság honlapja vasárnap. Az En Esur nevű helyen egy útépítés során előbukkant városban időszámításunk előtt 3000 évvel hatezren éltek, ami abban a korban hatalmas településnek számított. A föld alól előbukkant város méretében jelentősen megelőzi az Izrael földjén eddig legnagyobbnak tekintett kora…
Egy Rembrandt amszterdami házának emésztőgödréből előkerült agyagedény is helyett kapott a holland fővárosában lévő Rembrandt Ház új kiállításán, amely a 17. századi művész munkamódszereibe és alkotásainak modern kori vizsgálatába enged bepillantást az érdeklődőknek. A zománcozott edényt – egy másikkal együtt – még 1997-ben tárták fel a Rembrandt egykori házánál végzett régészeti ásatások során. Noha az…
Kolozsvár egyik középkori városkapujának az alapját találták meg az egykori Wesselényi, ma Regele Ferdinand úton végzett felújítási munkálatok során. A középkori Kolozsvár északi kaputornyának alapjai a Főteret a vasútállomással összekötő úton a kolozsvári főposta épülete előtt váltak láthatóvá az elmúlt napokban, amint az út egyik oldalán felbontották a burkolatot. A városvezetés tíznapos régészeti feltárást engedélyezett,…
A neandervölgyi ember életéről szolgálnak információval azok a 80 ezer éves lábnyomok, amelyeket Franciaországban tártak fel. A neandervölgyiek feltehetőleg ugyanúgy csoportokban éltek, akárcsak a modern emberek és főemlősök, ám csoportjaik méretéről és összetételéről keveset lehet megtudni a tárgyi leletek és fosszíliák alapján. Az északnyugat-franciaországi Le Rozel községben lévő régészeti lelőhelyen feltárt 257 lábnyom azonban értékes…
A Bibliában is szereplő héber nevet viselő bullát, vagyis pecsétet találtak régészek Jeruzsálem óvárosában a föld alatt. A 2600 éves zárópecsétet a Siratófal alapjainál zajló régészeti ásatásokon hozták felszínre. A bullára a Júdai királyság legmagasabb udvari tisztségviselőjének címét írták. „Első alkalommal került elő Jeruzsálemben régészeti feltáráson ilyen bulla. A pecséten a királyi udvar legfőbb tisztviselője…
A Kínában eddig felfedezett legnagyobb ókori lepárlóüzem romjait tárták fel az ország keleti részén lévő Anhuj tartományban – jelentette a Hszinhua állami hírügynökség a helyi hatóságok közlésére hivatkozva. A Ming dinasztia (1368-1644) és a Csing dinasztia (1644-1911) idején működő szeszfőzde maradványaira építőmunkások bukkantak a tartomány Szujhszi járásában. A régészek eddig csaknem 3 ezer négyzetméternyi részt…
A 4-14 éves, arccal a tenger felé eltemetett gyermekeket azért ölték meg, hogy kiengeszteljék az istenségeket, akik a csimuk hiedelme szerint haragjukban küldték rájuk a természeti katasztrófákat okozó El Ninot.
Perui régészek 3800 éves kőbe vésett faliképekre bukkantak a perui fővárostól, Limától mintegy 150 kilométerre északra folyó régészeti feltárásokon. A térség a caral, más néven Norte chico civilizáció egyik fontos központja volt, a kultúra mintegy ötezer éve virágzott az Andokban. Az egyik kőtáblán, amelyet egy szertartásokra használt épületben találtak a Vichama régészeti lelőhelyen, egy emberszerű…
A „boszorkány kincsére”, több tucat szerencsehozónak vélt tárgyra bukkantak az ókori Pompeji romvárosának feltárás alatt álló, úgynevezett V. régiójának Casa del Giardino nevű házában. Egyebek mellett borostyán, fényes kristályok, ametiszt, finom fajanszok, csontgombok és Keletről származó skarabeuszok kerültek elő a fából és fémből készült kincsesládából. Az ékkövek mellett szerencsehozónak vélt tárgyak, babák, csengettyűk, falloszok, ökölbe…
A világ eddig ismert legkorábbi, több mint 40 ezer éves magashegyi „településének” maradványait tárta fel egy nemzetközi kutatócsoport az etiópiai Bale-hegységben. A Science című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint kőkorszaki vadászok laktak a csaknem 3500 méteres magasságban – írja a swissinfo.ch. A radiometrikus kormeghatározásnak alávetett régészeti leletek alapján a kutatók megállapították, hogy a vadászok obszidiánból…
A maga idejében kolosszálisnak számító hajóhoz tartozhatott az az i. e. 6. századból való horgonydarab, amelyet több ókori hajóronccsal együtt fedeztek fel az égei-tengeri Levitha sziget partjainak közelében. A gránitból készült, 400 kilogrammos horgonyrudat 45 méteres mélységből hozták a felszínre a görög tengeri régészeti hatóság irányításával zajló víz alatti régészeti kutatás első szakaszában, június 15.…
Érdeklődők a római kori brigetiói légiótábor északi főkapuja és a hozzá csatlakozó falak feltárásán tartott nyílt napon a Komáromhoz tartozó Szőny keleti szélén található Molaj városrészben 2019. július 24-én. Szőny római kori neve Brigetio volt. A Kr. u. 100 körül felépített állandó kőtáborban állomásozott a Római Birodalom határait védő 30 légió egyike, a Legio I.…
Izraeli régészek úgy vélik, megtalálták az újszövetségi Bétszaidát, Péter és András apostol falvát – jelentette a Háárec című újság honlapja. A régészek úgy gondolják, hogy az Apostolok templomára bukkantak, amely a keresztény hagyomány szerint Jézus két apostolának, Péternek és Andrásnak a háza fölé épült Bétszaida egykori halászfaluban, a Kinneret-tó északi partvidékénél. Az észak-izraeli Kinneret Főiskola…
Izraeli régészek a muszlimok Izraelbe érkezésének idejéből származó, 1200 éves mecsetet találtak a Negev sivatagban – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A legkorábbi eddig ismert falusi mecsetet találták meg a Rahat nevű izraeli beduin városnál, az imahelyet a régészek a helyi fiatalokkal együtt tárták fel az elmúlt hetekben egy új lakótelep…
Egy kiterjedt római kori település maradványait tárta fel egy egyiptomi-lengyel régészcsoport Alexandria óvárosában, az egyik ház belsejében egy nagyon jó állapotban fennmaradt mozaikpadlóra bukkantak. Musztafa Vaziri, az egyiptomi legfelső régészeti tanács főtitkára az al-Ahram egyiptomi napilap honlapjának elmondta, hogy a mozaikpadló felfedezése nemcsak az ezen házakban élők gazdagságát mutatja, hanem azt is, hogy milyen népszerű…
Megnyitottak a látogatók előtt a legrégebbi egyiptomi piramisok közül kettőt, Sznofru fáraó 101 méter magas tört falú piramisát és a hozzá tartozó 18 méteres mellékpiramist. A dahsúri piramismezőn található ősi építmények első ízben látogathatók újra az 1965-ös ásatások óta. A különleges síremlékeket Haled Ahmed Elanani műemlékvédelmi miniszter és Mosztafa Vaziri, a Legfelső Régészeti Tanács főtitkára…
Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexuma régészeti feltárásának helyszíne 2019. július 11-én. A türbétől északra egy új épületmaradványt találtak ott, ahol Esterházy Pál az 1664-es látogatásakor feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot. Már folynak a XVI. századi oszmán türbe körüli területtel kapcsolatos kulturális-turisztikai tervezések. MTI/Sóki Tamás A határvidéken álló sírkomplexum ki volt téve támadásoknak. Eleinte…
Minden valószínűség szerint előkerült Orseolo Péter király eredeti sírhelye a pécsi székesegyház altemplomában az elmúlt hónapokban zajló régészeti feltárás során – jelentették az ásatás vezetői. Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője elmondta, hogy a Pécsi Egyházmegye finanszírozásában megvalósuló munkálatok során egy római kori temetői épület maradványaira, a fölé épült első pécsi…
Megtalálta és azonosította egy nemzetközi kutatócsoport a bibliai Ciklág városát, ahová Saul király elől menekült Dávid király – jelentette az izraeli média hétfőn. A régészek a feltárt cserépedények, a szénizotópos kormeghatározás, valamint az egymás feletti rétegek tartalma alapján megállapították, hogy 3000 éve a bibliai Ciklág feküdt a Kirját Gat és Lakis közötti Chirbet al-Rai nevű…
Tutanhamon fáraó 3000 éves bronzportréja – amelyet az árverés ellen tiltakozó egyiptomi hatóság szerint elloptak és kicsempésztek az országból – 4,7 millió fontért kelt el egy londoni aukción csütörtökön. Az egyiptomi külügyminiszter korábban azt mondta, az ifjú uralkodót ábrázoló műkincset valószínűleg az 1970-es években lopták el az ország egyik műemlék templomából. A 28 centiméter magas…
Európa déli részéről érkezhettek Izrael földjére a filiszteusok, a zsidók bibliai ellenségei régészek és genetikusok közös kutatása szerint. Az Askelónnál 2016-ben megtalált filiszteus temető tíz késő bronzkori és vaskori csontvázának genetikai elemzéséből kiderült, hogy a filiszteusok az időszámítás előtti 12. században érkezhettek Dél-Európából, és gyorsan beolvadtak a helyi népességbe. A Bibliában filiszteusoknak (plistim) nevezett csoport…
A XVII. századra datálható feltöltési rétegben feltárt emberi csontváz a Győri Nemzeti Színház felújítási munkálatait megelőző régészeti feltáráson 2019. június 24-én. Fotó: MTI/Krizsán Csaba Az úgynevezett császári-királyi nagy kaszárnya (XVIII. század első harmada) épületének kutatásához kapcsolódóan több korszak leletanyagát több rétegben találták meg a régészek. A sírok az egykori győri erőd falain belül helyezkednek el,…
Azok a helyek, ahol konyhai hulladékot lehet találni sokat, elárulnak az ott élők életmódjáról…
Egy lovat és más patás állatokat ábrázoló 12 ezer éves homokkőtáblára bukkantak megelőző régészeti ásatások közben a nyugat-franciaországi Angouleme város pályaudvara mellett. A 25 centiméter hosszú, 18 centiméter széles és három centiméter vastag kőtábla mindkét oldalán találhatók őskőkorszaki vésetek, a legjobb állapotban azonban egy fej nélküli ló rajzolata maradt fenn, amelyen különösen élethűek a lábak…
A legutolsó jégkorszakban élő, eddig ismeretlen szibériai népcsoportot fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport egy északkelet-szibériai régészeti helyszínen előkerült két tejfog DNS-vizsgálatával. A kutatók a tejfogak vizsgálatának eredményét egy nagyobb tanulmányban ismertették, amelyben egy másik szibériai helyszínen talált, tízezer éves emberi maradvány genetikai elemzését is leírták. Az analízis közeli genetikai rokonságot mutatott ki az őslakos amerikaiakkal.…
Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhatott a legközelebbi nyelvrokonainkkal közös genetikai örökséget vizsgáló nemzetközi kutatócsoport, melyben magyar tudósok is részt vettek – írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) Magyar Őstörténeti Témacsoportja és észt kollégáik tanulmánya a Scientific Reports tudományos lap aktuális számában jelent meg. Julianus barát a 13.…
Több mint 60 év után került a helyére a Stonehenge egy darabja, melyet 1958-ban régészek emeltek ki az egyik gigászi kőoszlopból. Senki sem tudta, hol volt az a több mint egy méter hosszú darab, melyet az egyik kő belsejéből fúrtak ki, míg az ásatás egyik résztvevője, a 90 éves Robert Phillips úgy nem döntött, hogy…
Az Akadémikusok Gyűlése keddi, zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. Az MTA 191. közgyűlésén megválasztott akadémikusok listája. A 102 új tag között 26 kutatónő található. Rendes tagok I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Madas Edit Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Tanszék Vásáry István Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar…
Először állítják ki az M6-os autópálya építése során előkerült 7000 éves leleteket a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) Csontváry Múzeumában május 9-től. A kommüniké szerint a JPM és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA-BTK) régészeti intézetének közös, Az első falvak – az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon című kiállítása a helyi újkőkori közösségek közép-európai…
Az egyiptomi óbirodalom korából származó, csaknem 4500 éves temetőt fedeztek fel a gízai piramisok közelében – közölte szombaton a régészeti minisztérium. Több festett fakoporsót és mészkőszobrokat találtak a Gízai-fennsík délkeleti részén található ásatáson. A legrégebbi sír egy mészkő családi sír az V. dinasztia korából, körülbelül i.e. 2500-ból származik. Az AFP francia hírügynökség fotósa a temetkezési…
Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, a sírban egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra – közölte…
Egy 3500 éves sírt, valamint egy legkevesebb i. e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén – írja az Egypttoday.com. A tudósítás szerint Mosztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője a felfedezés csütörtöki bejelentésekor elmondta, hogy a 18. dinasztia (i .e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely,…
II. Theodosius bizánci császár képmását viselő, 1600 éves, különlegesen ritka aranyérmét találtak Izraelben – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kedden. Az aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy olyan tanösvény mellett bukkantak rá, amelyet a közelmúltban alakítottak ki, s amely a késő római és a bizánci korban a zsidók…
Egy 2500 évesnek becsült sírhely feltárásakor régészek épen megmaradt tojásokra bukkantak egy cserépkorsóban a Kína keleti partjainál fekvő Csiangszu tartományban – adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség kedden. A Nanking Múzeum régészeti intézetének munkatársai elmondták: a lezárt cserépkorsót egy nagyméretű sírhelyből emelték ki a Lijang városhoz tartozó Sanghszing településen. Hogy ne tegyenek kárt a…
A kora újkorra keltezhető régészeti leleteket találtak a Koszta József Múzeum munkatársai a szentesi Tóth József Színház alagsorában. A szecessziós épület rekonstrukciója során a múzeum régészeti munkatársainak szakmai megfigyelést kell végezniük, ami már a kezdeti szakaszban nem várt eredménnyel járt. A színházépület déli végében, közvetlenül a színpad alatti pincerészben több régészeti objektum foltját fedezték fel,…
Bronzkori kerámiatöredékek, egy kisgyermek maradványai, szarmata és Árpád-kori településrészletek, valamint ritkaságnak számító török kori, a rácokhoz köthető leletek kerültek elő Bácsbokod határában – tájékoztatott Lukács Nikoletta ásatásvezető régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: Bácsbokod déli határában, a Sole-Mizo Zrt. új szennyvíztisztító telepének építését megelőzően mintegy ötezer négyzetméteres területen végeztek megelőző régészeti feltárást. A…
Mintegy 143 ezer darab történelmi emléket tártak fel kínai régészek egy Szung-dinasztia korából, a 960 és 1279 közötti időből származó teherszállító hajó roncsai között. A hajóroncsot 2007-ben találták meg a Dél-kínai-tengerben, majd a Kuangtung tartománybeli Jencsiang város Tengeri Selyemút Múzeumába vitték, ahol azóta is az eredeti állapotában, homokra fektetve, és tengervízbe merítve őrzik. A roncsok…
Három egykori település maradványaira bukkantak a régészek a BMW Group leendő zöldmezős beruházásának is helyet adó debreceni észak-nyugati gazdasági övezet területén – közölte az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ csütörtökön. A 400 hektáros területen a debreceni Déri múzeum szakembereinek irányításával három múzeum 150 munkatársa vesz részt a feltárásban. A beruházási területen összesen 15 régészeti…
„Egy Közép-Európa területéről érkező népességvándorlás alakította át az Ibériai-félsziget ősi lakóinak genetikai összetételét a bronzkorban – derült ki egy új tanulmányból, amely nyolcezer évet felölelően vizsgálta a régió népességtörténetét. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői az Ibériai-félsziget 403 ősi – az i. e. 6000 és i. sz. 1600 között élt – lakójának, valamint…
Egy ősi taoista szöveg alapján az örök élet elixírjeként azonosították a régészek azt a folyadékot, amelyet egy Nyugati Han-dinasztia (i.e. 202 – i.sz. 8) idejéből való sírban találtak a közép-kínai Honan tartományban. A bronzedényben lévő, nagyjából 3,5 liternyi folyadékot tavaly októberben fedezték fel egy nemesi család sírjában Lojang városában. A régészek eleinte szeszes italnak vélték…
Ötödik századi görög nyelvű szamaritánus mozaikszöveget találtak régészek Izrael középső részén – jelentette szerdán a helyi média. A Háárec című újság értesülése szerint a Saron-vidéken lévő Cur Natan izraeli településen egy új lakónegyed építése előtti régészeti leletmentésen találták az értékes, igen ritka maradványt, amely egy jómódú gazda borászatát díszíthette. Az ősi szőlőprés szomszédságában kiváló állapotban…
Brit tudósoknak sikerült megállapítaniuk a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét. Eredményeik alapján megkérdőjeleződik az a korábbi feltételezés, hogy a köveket hajón szállították Walesből az angliai síkságra. A szakemberek régóta tudják, hogy a Stonehenge 42 kisebb köve, az úgynevezett kék kövek a nyugat-walesi Preseli-hegységből származnak. Az Antiquity című tudományos folyóiratban közzétett új tanulmányukban a…
Bronzkori telepnyomokat, valamint Árpád-kori bogrács- és fazéktöredékeket, egy kemence omladékait és egy sírt is találták a régészek egy Baja határában zajló építkezésen – tájékoztatott Keszthelyi Orsolya ásatásvezető régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: a terület környéke már a hetvenes évek óta régészeti lelőhelynek tekinthető, az akkori feltárás során ugyanis a régészek egy avar…
Érem és kincsleletek 1526-ból címmel tartott előadást Nagy Balázs, a Ferenczy Múzeumi Centrum régészeke és numizmatikai gyűjteményvezetője a MűvészetMalomban. Az előadáson a tavaly ősszel az érdi Duna-parton előkerült kincsekről is hallhattak az érdeklődők.
Több mint 7000 éves faszerkezetes kutat találtak a régészek a kelet-csehországi Ostrov település közelében, ahol két éve folynak a D35-ös autópálya építésének előkészítő ásatásai – közölte az iDnes című prágai hírportál. Cseh szakértők a portállal azt közölték, hogy valószínűleg ez a legrégibb faszerkezetes kút Közép-Európában. „Szakértői vizsgálatok alapján a mai Csehország területén talált legrégibb kútról…
Útépítők vaskori sörkészítés bizonyítékaira bukkantak Angliában, a több mint kétezer éves maradványokra, amely a helyi sörkészítés legkorábbi bizonyítékai, az A14-es főútvonal felújításakor bukkantak Cambridgeshire grófságban. Az útépítési munkálatokkal párhuzamosan folyó régészeti feltárásokban mintegy 250 régész 360 hektárnyi területen 33 helyet vizsgált meg régészeti maradványok után kutatva – adta hírül a The Guardian című brit napilap…
Mintegy negyven, jó állapotban konzerválódott múmiát fedeztek fel Egyiptomban egy sírkamrában régészek – jelentette be Háled al-Anani egyiptomi régészeti miniszter szombaton. A Kairótól délre fekvő Minja tartományban felfedezett, kőből készült sírkamra feltehetőleg egy középosztálybeli család tagjainak múmiáit rejtette. A sírok a római vagy a bizánci korból származhatnak és jó állapotban maradtak fenn. A múmiák mellett…
Távolról is tudott vadat ölni lándzsájával a neandervölgyi ember – állapította meg egy új tanulmány, mely szerint a homo sapiens rég kihalt „unokatestvére” okosabb lehetett, mint eddig vélték. A Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmány szerzői szerint a neandervölgyi vadászok olyan lándzsát tudtak készíteni, amellyel akár 20 méterre is célba találtak. „Korábban úgy vélték, a…
Két, agyagból készült, több ezer éves lófejet hozott felszínre a viharos esőzés Izraelben – jelentette a Háárec című újság honlapja kedden. Bár hasonlítanak egymásra, a két, lófejet ábrázoló szobrocska egészen más időszakban készült, és Észak-Izrael különböző részein mosta őket ki a lezúduló esővíz. Az egyik mintegy 2800 évvel ezelőtt, Izrael királyságában készülhetett még a babiloni…
Mintegy 11 ezer 500 évvel ezelőtt kezdett el a kutya az ember mellett élni a mai Jordánia északkeleti részén, a kutyákat feltehetően vadászatra is használták – idézte az Eurekalert.com dán és brit tudósok friss kutatását. A régészek szerint az utal a kutyák vadászati használatára, hogy a vadnyulak és egyéb kisebb zsákmányállatok számának hirtelen, jelentősen megnövekedett…
Megnyúzott emberek bőrét viselő papok mutattak be rituálékat Sipe-Totek prehispán istenségnek, akinek az első templomát fedezték fel Mexikó középső részén, Ndachjian-Tehuacan régészeti lelőhelyen. A kutatók két áldozati oltárt, két megnyúzott emberfejet ábrázoló szobrot és egy törzset találtak, ez utóbbi valószínűleg magát a Sipe-Totek (Megnyúzott urunk) néven ismert termékenységistent ábrázolja. A maga nemében példátlan leletre Puebla…
Két, ezerhétszáz éves mellszobor-síremléket találtak Izraelben, Bét-Seán város késő római kori temetőjében – jelentette a Háárec című újság. Már számos alkalommal találtak hasonló mellszobrokat errefelé, de most először bukkantak rájuk eredeti helyükön. Egy arra sétáló nő vette észre őket, miután az esőzések lemosták a földet a tetejükről. A két, egyenként mintegy harminc kilogrammos mészkő mellszobor…
Egy magas rangú katonatiszt felszerszámozott lovának megkövült maradványait találták meg egy fényűző külvárosi villa istállójában, Pompeji ókori romvárosban. A régészeti park igazgatója, Massimo Osanna szerint a Nápolyi-öbölre és Capri szigetére néző villa egy parancsnoki rangú katonatiszté lehetett, talán egy tábornoké. A telivér hátán megtalálták a fából készült nyerget, amelyet bronz berakások díszítenek. A felszerszámozott ló…
Az „év legszebb sírját”, egy főpap 4400 éves érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is csaknem egykori pompájukban ragyognak, kivételes felfedezésről van szó. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű papot helyeztek…
Gyapjas mamut agyarából készült, ötvenezer éves tiarát találtak orosz régészek a szibériai Denyiszov-barlangban. Az Altaj-hegységben lévő barlangban évezredeken át élt a gyenyiszovai ember, a Homo nemzetség tagja egy időben a ma már kihalt neandervölgyi emberekkel. A szakemberek feltételezése szerint a tiarát a gyenyiszovaiak készítették, akiknek 50 ezer éve már voltak ismereteik arra, hogy mammutagyarból elegáns…
Ez mindössze a második olyan Poncius Pilátus idejéből való lelet, amelyen a római helytartó neve látható.
Feltehetően egy kelta szekér maradványait találták meg kincsvadászok fémdetektorral az Egyesült Királyság Pembrokeshire megyéjében, ez az első, amelyre Walesben bukkantak – adta hírül csütörtökön a BBC hírportálja. A régi kelta hagyományok szerint a magas rangú vezetők eltemetésekor nemcsak a testét, hanem vele együtt szekerét, lovait, szerszámait, és akár fegyvereit is elföldelték. Mike Smith kincsvadász úgy…
Ahogy arról már mi is beszámoltunk, októberben egy több mint 2000 darabos kincsleletet találtak a megapadt, rekord alacsony Dunában Érdnél. A leletekről és a kutatás jelenlegi állásáról Nagy Balázst, a Ferenczy Múzeumi Centrum régészét és numizmatikai gyűjteményvezetőjét kérdeztük.
Csehszlovákia megalakulásával és történetével összefüggő legfontosabb dokumentumok eredeti példányai is láthatóak lesznek azon a kiállításon, amely vasárnap nyílik a cseh Nemzeti Múzeum felújított történelmi épületében Prágában. A nagyszabású történelmi tárlatot, amelyet a cseh és a szlovák nemzeti múzeum rendez közösen, a két ország külügyminisztériumainak, illetve kulturális tárcáinak közreműködésével, a csehszlovák állam megalakulásának 100. évfordulója alkalmából…
Második világháborúban elesett magyar katona maradványai kerültek elő Debrecenben – közölte a honvedelem.hu pénteken. A cikk szerint Debrecen Szepes városrészében útépítési munkálatok során kerültek elő a második világháborúban hősi halált halt magyar katona földi maradványai. Ezen kívül tárgyi leleteket is feltártak a hadisírgondozók. A katona személyazonossága nem állapítható meg.
A Csörsz-árok (Ördögárok) sáncrendszer újabb szakaszát tárták fel régészek a hajdú-bihari Nagykereki térségében az M4-es autópálya építését megelőző régészeti munka során – jelentette be a helyszínen tartott szerdai sajtótájékoztatón a debreceni Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettese. Dani János elmondta: a feltárást az elmúlt hetekben két kollégája, Deák Rita és Szabó László régészek végezték. A Csörsz-árok évszázadokkal…
A neandervölgyi ember több mint százezer éves maradványait azonosították lengyel és amerikai tudósok a Lengyelország területén eddig talált legősibb embermaradványokból – adta hírül csütörtökön a lengyel sajtó. Egy neandervölgyi gyerek két, majdnem egy centiméter hosszú tenyércsontját több állatcsonttal együtt már néhány éve kiemelték az őslénytani leleteiről híres dél-lengyelországi Ciemna-barlangban. Az idén végzett laboratóriumi vizsgálatban embermaradványként…
Nyáron a karnaki és luxori templomok közötti úton találtak egy több mint négyezer éves szfinxet útépítő munkások.
A felfedezés alapján gyökeresen új elméletre van szükség, hogy Madagaszkár egyedülálló állatvilágának pusztulását megértsük.
A kedvezményes belépőjegy egyformán vonatkozik az olaszokra és a külföldiekre.
A sörkészítés bizonyítékaival a Raqefet-barlangban talált maradványok egy nagyon élő és színes képet tárnak elénk a natúfi emberek életéről.
100 ezer forint a nyomravezetői díj.
A VR-szemüveges túrán a jeruzsálemi utcákon idegenvezetők kísérik a látogatókat, akik kilenc különösen fontos pontot tekinthetnek meg.
Brazília legrégebbi múzeuma és a kontinens egyik legfontosabb kiállítási intézménye a riói múzeum, amely 1892 óta működött ebben a formájában, és hatalmas geológiai, botanikai, paleontológiai és archeológiai gyűjteményt halmozott fel.
Háromszáz éven keresztül úgy jártak-keltek a helyiségben, hogy senki nem tudta, emberek vannak alattuk eltemetve.
A korai közösségek nem feltétlenül termeltek ki hatalmi elitet vagy harcoltak a szűkös forrásokért, hanem ehelyett együtt dolgoztak azon, hogy felülkerekedjenek a nehézségeken.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere állami kitüntetéseket adott át augusztus 20-a alkalmából a Pesti Vigadóban.
A múzeum gyűjteményében sorakozó 945 tárgy többsége a térség régészeti lelőhelyeiről származik.
A British Museum régóta közreműködik az iraki régészeti kincsek megóvásában
A mintegy 1500 tonna súlyú épületet először egy hatalmas, 256 kerékkel ellátott platóra helyezték...
A 15 év után újra nyitó Belgrádi Nemzeti Múzeum műkincsei az időszámításunk előtti 7. századtól a 20. századig terjedő időszakból származnak.