régészet keresési eredmények

Újabb állami kitüntetések március 15. alkalmából

Újabb állami kitüntetések március 15. alkalmából

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Vitályos Eszter, az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Érdemes Művész, Kiváló Művész, valamint Babérkoszorú kitüntetéseket adott át március 15-e alkalmából a Pesti Vigadóban. Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült: VASVÁRY ARTÚRNÉ, a Magyar Rákellenes Liga tiszteletbeli elnöke.…

Elnevezték az emberiség új faját

Elnevezték az emberiség új faját

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje – jelentették be kutatók. A faj egyedei a középső pleisztocén földtörténeti időszakban éltek Afrikában. A bodoensis egy koponyára utal, amelyet az etiópiai Awash folyó medrében lévő Bodo D’ar régészeti lelőhelyen találtak. A szakértők szerint a korszak azért jelentős, mert ekkor jelent…

3 tárlat nyerte Az év kiállítása 2021 díjat

3 tárlat nyerte Az év kiállítása 2021 díjat

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Vagonlakók – Trianon árvái című állandó kiállítása, a bükkábrányi Jószerencse Háza A vándorló bánya titkai című állandó tárlata és az egri Dobó István Vármúzeum Egri borkóstoló – A szőlőművelés öröksége című virtuális kiállítása nyerte el Az év kiállítása 2021 díjat, amelyet hétfőn adtak át Budapesten. Az elismerést odaítélő Pulszky Társaság…

Rejtély, miért temették a föld alá az Apostolok templomát 747-ben

Rejtély, miért temették a föld alá az Apostolok templomát 747-ben

Rejtélyes módon a földbe temették az Apostolok templomának maradványait, miután 747-ben egy földrengés elpusztította a Péter és András apostol szülőfalujában emelt nagyszabású bizánci épületet – adta hírül szerdán a Háárec című izraeli napilap honlapja. A nyári régészeti szezon végeztével izgalmas rejtélybe ütközött az újszövetségi Bétszaidát, Péter és András apostol falvát feltáró régészcsoport, amelyet az észak-izraeli…

Keresztes lovag gyönyörű kardját találta meg egy búvár

Keresztes lovag gyönyörű kardját találta meg egy búvár

Egy keresztes lovag 900 éve tengerbe ejtett kardját találta meg egy izraeli amatőr búvár Haifa tengerparti város közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet hétfőn. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerint a kard megtalálásának helye, a Haifától délre fekvő öböl már a keresztes hadjáratok korában, a 11-14. században is kikötőként szolgálhatott.…

2021. október 19. /
, ,
Névre szóló ülőhelyeket találtak az 1800 éves amfiteátrumban

Névre szóló ülőhelyeket találtak az 1800 éves amfiteátrumban

A társadalom elitjének névre szóló ülőhelyeit tárták fel a törökországi Pergamon – ma Bergama – városának amfiteátrumában. Az ásatások 2018 óta folynak az 1800 éves amfiteátrumban, amely azért olyan vonzó a régészeknek, mert nagyon hasonlít a római Colosseumra (Amphiteatrum Flavium). A felfedezést a Német Régészeti Intézet és a Berlini Műszaki Egyetem építészeti intézete TransPergMicro projektje…

2021. október 7. /
, ,
Megoldották az etruszkok eredetének rejtélyét

Megoldották az etruszkok eredetének rejtélyét

Olasz és német kutatók genetikai elemzéssel kiderítették az etruszkok eredetét, az ókori nép Róma megalapítása előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén. Származásukról már 2400 éve vita folyik, egyes feltételezések szerint Kis-Ázsiából vándoroltak be, mások úgy vélték, hogy a térség őslakói voltak. A Firenzei Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai…

142 ezer éves ékszereket találtak egy barlangban

142 ezer éves ékszereket találtak egy barlangban

A világ legrégebbi ismert kagylógyöngyeire bukkantak egy marokkói barlangban, korukat legalább 142 ezer évben határozták meg a szakértők a Science Advances című tudományos lapban megjelent tanulmányuk szerint. A Marokkó nyugati részén, az Atlanti-óceántól mindössze 12 kilométerre, egy 800 méteres mészkőhegy oldalában lévő a Bizmun-barlangban 2014 és 2018 között a Tritia gibbosula nevű tengeri csiga 33…

120 ezer éve készít az ember ruhát magának

120 ezer éve készít az ember ruhát magának

Állatok bőrének nyúzására, szőrmefeldolgozásra használt több mint 60 csonteszközre bukkantak kutatók egy marokkói barlangban, a kilencvenezer-százhúszezer éves eszközök a legrégebbi régészeti leletek, amelyek ruházat készítéséről tanúskodnak. Az iScience című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban Curtis Marean, az Arizonai Állami Egyetem paleoantropológusa és Emily Hallett, a Max Planc Történeti Tudományok Intézetének kutatója részletesen bemutatja azt a több…

Ritka római kori leletre bukkantak Hollandiában

Ritka római kori leletre bukkantak Hollandiában

Nagyon ritka római kori leletre, egy ostromgép teljes csavarfejű lövedékére bukkantak régészek a római birodalom határvonala, a limes térségében a hollandiai Utrechtnél. A leletet ugyan még 2019-ben tárták fel, de két évi állagmegőrzés és restaurálás után a héten mutatták be a nyilvánosságnak – adta hírül a dutchnes.nl hírportál. Az ilyen lövedékeket kétkarú hajítógépből, ballistából lőtték…

Ősi templom maradványaira bukkantak egy angliai faluban

Ősi templom maradványaira bukkantak egy angliai faluban

Egy angolszász templom maradványaira bukkantak régészek egy nagysebességű angliai vasútvonal építését megelőző régészeti feltáráskor a buckinghamshire-i Stoke Mandeville faluban. Az ősi templom maradványait egy normann templom törmelékei alatt fedezték fel, amelyet 1080-ban építettek – adta hírül a BBC honlapja. Az angolszász templom maradványait „fantasztikus felfedezésnek” nevezték a régészek. A térség feltárásán dolgozó több mint 40…

Ókori görög-római település maradványaira bukkantak

Ókori görög-római település maradványaira bukkantak

Ókori görög-római település maradványira bukkant egy egyiptomi régészcsoport Alexandria kikötőváros Satbi negyedében, a mintegy 2300 éves település kereskedelmi központ és lakónegyed volt Egyiptom akkori fővárosának falain kívül. A térséget átutazó kereskedők, látogatók és más utazók használhatták. A régészek találtak ugyanis vendégfogadókat, ahol az idegenek megszállhattak addig, amíg nem kaptak engedélyt arra, hogy belépjenek a fővárosba.…

Megtalálták a rejtélyesen eltűnt Cookham kolostorát

Megtalálták a rejtélyesen eltűnt Cookham kolostorát

Egy eltűntnek hitt angolszász kolostor maradványait tárták fel a Readingi Egyetem régészei a dél-angliai Cookham faluban. Bár történelmi dokumentumokban említés található a 8. századi kolostor létezéséről, annak pontos helye rejtély volt, a történelmi feljegyzések szerint Cynethryth királyné, Mercia uralkodójának, Offának a felesége volt a kolostor elöljárója. A régészek a falu Szentháromság templomának kertjében folytattak feltárásokat,…

Előkerült a világ legrégebbi pénzverdéje

Előkerült a világ legrégebbi pénzverdéje

A világ legrégebbi, mintegy 2500 éves pénzverdéjére találtak rá a közép-kínai Honan tartományban. Kínai régészek szénizotópos kormeghatározással állapították meg, hogy a bronzöntödében az időszámításunk előtti 640 és 550 körül kezdhettek egységesített fémpénzt készíteni, ezzel a ma ismert, legrégebben működő pénzverde a világon a Hszinhua kínai állami hírügynökség beszámolója szerint. A korábban feltért, legősibb pénzérméket a…

80 falatozó ember maradványai kerültek elő Pompeji gyorsétkezdéjéből

80 falatozó ember maradványai kerültek elő Pompeji gyorsétkezdéjéből

Csütörtökön megnyitják a látogatók előtt azt az ókori gyorsétkezdét, amelyet tavaly tártak fel Pompejiben – közölte a régészeti park igazgatósága. A régészek decemberben jelentették be, hogy a Pompejiben folyó ásatásokon egy egész ókori gyorsétkezdét sikerült feltárni, amely páratlanul jó állapotban maradt fenn. Massimo Osanna, a Pompeji Régészeti Park vezetője akkor elmondta, hogy miközben eddig az…

Alkalmazott geometriai számítások egy 3700 éves agyagtáblán

Alkalmazott geometriai számítások egy 3700 éves agyagtáblán

Alkalmazott geometriai számításokat fedezett fel egy ausztrál matematikus egy 3700 éves agyagtáblába vésve. Az óbabiloni táblát valószínűleg a püthagoraszi számhármasokkal történő számításokra használták Püthagorasz előtt legalább ezer évvel. Ez lehet az alkalmazott geometria ismeretének legrégebbi bizonyítéka. Az Si.427 jelű tábla, amelyen egy mezőgazdasági terület határainak számításai szerepelnek, az időszámítás előtt 1900-1600 közötti időszakból származik, a…

2021. augusztus 6. /
, ,
A Bibliából ismert földrengés nyomaira bukkantak

A Bibliából ismert földrengés nyomaira bukkantak

A Jeruzsálemben folyó ásatásokon a 2800 évvel ezelőtti, Bibliából ismert földrengés nyomaira bukkantak a régészek – adta hírül a The Jerusalem Post angol nyelvű izraeli újság hírportálja. A múltban más helyeken már több helyen is találtak bizonyítékokat a 2800 évvel ezelőtt, Uzziás júdai király idejében történt földrengésre, de Jeruzsálemben mindeddig soha nem találtak erre utaló…

Olyan mélységben találtak hajóroncsot, ahonnan 2 és fél óra a felszínre jutás

Olyan mélységben találtak hajóroncsot, ahonnan 2 és fél óra a felszínre jutás

Páratlanul jó állapotban megőrződött hajóroncsra bukkantak tavaly búvárrégészek a Finn-öbölben, az idei feltárásokon a szakembereknek sikerült megállapítani, hogy a holland stílusú, fából készült vitorláshajót (fluit) 1636-ban építették. A finnországi Hanko-félsziget és az észtországi Hiiumaa szigete között felfedezett roncs mellett a búvárok még tavaly találtak egy fardeszkát, amely a hajótat megerősítésére szolgált. Idén nyáron sikerült a…

Földönkívüliek után nyomoznak a Harvardon egy elismert proffal

Földönkívüli civilizációkhoz kötődő technológiák nyomainak felkutatására indult nagyszabású nemzetközi kezdeményezés a Harvard Egyetem egyik elismert professzorának vezetésével. Az itáliai fizikus és csillagász után Galileo Projektnek elnevezett program részeként közepes méretű teleszkópok, valamint kamerák és számítógépek globális hálózatát akarják létrehozni az azonosítatlan repülő tárgyak vizsgálatára. A projekt eddig 1,75 millió dollár támogatást kapott magánadományok formájában. Az…

2021. július 30. /
, ,
A 200 ember halálát okozó detonációban megsérül ókori üvegtárgyakat restaurálnak

A 200 ember halálát okozó detonációban megsérül ókori üvegtárgyakat restaurálnak

A tavaly augusztusi bejrúti robbanáskor megsérült ókori üvegtárgyakat fognak helyreállítani a British Museum londoni műhelyeiben az Európai Képzőművészeti Alapítvány (TEFAF) közreműködésével. A római időkből és az iszlám korai időszakából származó nyolc üvegedény a Bejrúti Amerikai Egyetem (AUB) Régészeti Múzeumának egyik kiállításán szerepelt 2020 augusztusában. A mindössze néhány kilométerrel arrébb bekövetkezett robbanás hatására a műtárgyak több…

Nigéria vezetők civakodása hátráltatja a benini bronzok visszakerülését az országba

Nigéria vezetők civakodása hátráltatja a benini bronzok visszakerülését az országba

A nigériai vezetők közötti vita veszélybe sodorhatja a gyarmati korszakban elrabolt és jelenleg főként nyugati múzeumokban őrzött benini bronzoknak, Afrika leghíresebb műkincseinek visszaszolgáltatására vonatkozó terveket. Az összefoglaló néven benini bronzokként emlegetett műkincseket – több ezer fémszobrot és elefántcsont faragványt – 1897-ben vitte magával a nyugat-afrikai Benin királyságból, a mai Nigéria Edo államából a brit hadsereg…

9 új helyszín került a Világörökség listájára

9 új helyszín került a Világörökség listájára

Kilenc új helyszínt – köztük a madridi Prado múzeumot ölelő kulturális térséget, európai fürdővárosokat és a kínai Kanton történelmi városrészét – vett fel a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán. Madrid történelmi Paseo del Prado sugárútja és közeli Buen Retiro park egy 200 hektáros…

Római kori utat és más furcsaságokat találtak a Velencei-lagúna fenekén

Római kori utat és más furcsaságokat találtak a Velencei-lagúna fenekén

Ókori római utat fedeztek fel a Velencei-lagúna fenekén egy régészeti feltárási program közben. A tudósok szerint ez arra utal, hogy évszázadokkal Velence ötödik századi alapítása előtt már jelentős települések lehettek a környéken. Az ókori Római Birodalom idején a Velencei-lagúnának mára víz alá került nagy területei szárazföldön is megközelíthetőek voltak. A lagúna szigetein és vízi útjain…

Megtalálták Szeged középkori városmagját

Megtalálták Szeged középkori városmagját

Szeged középkori városmagjának egy részletét tárják fel a Móra Ferenc Múzeum régészei egy belvárosi ásatás során. Egy rendkívül jó állapotban megmaradt fa cölöpsorra és sáncárokra is bukkantak, mely egy középkorban készült erődítés lehetett a Palánk városrész körül. Az ásatás területéről az Árpád-kortól egészen a 20. századig terjedő időszakból kerültek elő tárgyi leletek, valamint feltárásra került…

2021. július 23. /
, ,
Impozáns Jézus-korabeli középületet tártak fel

Impozáns Jézus-korabeli középületet tártak fel

Impozáns Jézus-korabeli középületet tártak fel a Siratófal szomszédságában izraeli régészek – jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság hírportálja. A valószínűleg i.sz. 20-30 körül emelt hatalmas épület feltárásáról az Izraeli régészet Hatóság (IAA) és a Siratófal Örökség Alapítvány együtt számolt be a médiának csütörtökön. Két óriási terem volt a palotában, ahol a…

Kivégzésre utaló nyomok a Mohácsi tömegsíroknál

Kivégzésre utaló nyomok a Mohácsi tömegsíroknál

A reméltnél is nagyobb arányban kerültek elő leletek a Mohácsi Nemzeti Emlékhely öt tömegsírja közül a III. számú feltárása és tudományos vizsgálata során – jelentették be a kutatás résztvevői a Duna-parti városban sajtótájékoztatón szerdán. Závoczky Szabolcs, a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője az emlékhelyen tartott eseményen emlékeztetett rá: antropológusok…