Ősi falak a Tisza partján – Régészeti feltárás kezdődött a szegedi Huszár Mátyás rakparton
Szegeden új fejezet nyílt a város múltjának megismerésében és a Tisza-part jövőjének formálásában. Július elején régészeti ásatás kezdődött a Huszár Mátyás rakparton, amely nemcsak történelmi jelentőségű, hanem egy átfogó városfejlesztési projekt első lépése is. A feltárás során máris értékes leletek kerültek elő, melyek új megvilágításba helyezik a város múltját.
Városfejlesztés a történelem nyomában
A Huszár Mátyás rakpart megújítása régóta napirenden van Szegeden. Az önkormányzat célja, hogy a jelenleg forgalmas, részben parkolóként is funkcionáló rakpartot olyan élhető, zöld közösségi térré alakítsák, ahol a nyári forróságban is kellemes időtöltést kínál a Tisza közelsége – jelentette be Nagy Sándor, városfejlesztési alpolgármester a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
A projekt részeként a munkálatokat idén nyáron régészeti és vízépítési előkészületekkel kezdték meg. A közművek teljes cseréje zajlik egy 330 méteres szakaszon, a Belvárosi híd és a Belvedere palota között. A cél, hogy a felújítás a lehető legkevesebb közlekedési fennakadással járjon.
Középkori várfalak a felszín alatt
Az ásatás csütörtökön vette kezdetét, de már az első napokban jelentős felfedezések történtek. Molnár Csilla, az ásatás vezetője elmondta, hogy a régészek szinte azonnal rábukkantak a szegedi vár északi falának maradványaira. Ez a falrészlet már korábban is ismert volt, dokumentálása most részletesebb formában történik meg.
Az igazi meglepetés azonban egy másik, boltíves falmaradvány előkerülése volt. A szakemberek először nem tudták beazonosítani az eredetét, mivel ezen a területen nem volt ismert másik régészeti korú építmény. A vízügyi szakértőkkel való egyeztetés után derült ki: a fal az 1879-es nagy árvíz után épült, és az első szegedi partfal része lehetett. Ez az információ nemcsak a város múltját gazdagítja, hanem a folyószabályozási munkák történetébe is új fényt vet.
További feltárások a szegedi vár körül
A feltárás következő hetei elsősorban a szegedi vár északi falának pontos feltérképezésére és dokumentálására koncentrálnak. A régészek emellett a Móra Ferenc Múzeum vonalában, a Tisza-parti rondellánál is folytatják a munkát, ahol a déli várfal maradványait keresik majd.
Ez a munka nemcsak tudományos szempontból fontos, hanem a város lakóinak is új lehetőségeket kínál arra, hogy megismerjék saját környezetük történelmi rétegeit.
Modern város – történelmi alapokon
A rakpart a nevét Huszár Mátyásról, a Tisza és a Maros feltérképezésében úttörő szerepet játszó vízépítő mérnökről kapta. A munkálatok a tervek szerint augusztus 19-ig tartanak, és ez idő alatt a rakpart jelentős átalakuláson megy keresztül – nemcsak fizikai, hanem történelmi értelemben is.
A szegedi rakpart fejlesztése példaértékű módon kapcsolja össze a jövőt formáló városfejlesztést a múlt tiszteletével. Az ásatások révén nemcsak új közművek és zöldfelületek épülnek, hanem újabb darabkái kerülnek helyükre a város ezeréves mozaikjában.
A legfrissebb tudományos cikkek
