Pákh Imre újabb csodálatos Munkácsy-festményt vásárolt – jelentette be Fásy Ádám
A Szerelmi dal című festménnyel gyarapodott a csaknem 30 milliárd forint értékű gyűjtemény, amelyet Pákh Imre az évtizedek alatt hozott létre.
A Szerelmi dal című festménnyel gyarapodott a csaknem 30 milliárd forint értékű gyűjtemény, amelyet Pákh Imre az évtizedek alatt hozott létre.
Pákh Imre műgyűjtő (b) és Szalay Ferenc polgármester leleplezi Munkácsy Mihály Az énekes című festményét a Szolnoki Galériában 2019. február 19-én. Az alkotással gazdagodott a helyi Munkácsy-kiállítás Pákh Imrének köszönhetően. Az Alaktanulmány a Mozart halála című festményhez 1885-86 alcímet viselő képet Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen mutatják be a nagyközönségnek. MTI/Mészáros János
A kormány megvásárolta Munkácsy Mihály Golgota című festményét – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón Kósa Lajos, Debrecen fideszes országgyűlési képviselője és Papp László, Debrecen polgármestere társaságában. A festményt 3 milliárd forintért vette meg a kormány Pákh Imrétől. Több szakértői vélemény is készült, a becslések pedig igazolják a vételárat. Így most…
Az ítélet ellen a fellebbezésnek helye nincs.
Csak azt sajnálom, hogy ezzel az ítélettel a bíróság megfosztotta attól a közönséget, hogy láthassa képet - mondta Pákh Imre az ítélethirdetés után.
A tárgyalást követően Pákh Imre újságírók előtt arról beszélt: a kép Debrecenben van letakarva, mert - mint mondta - lopott képet nem állítunk ki múzeumban.
Arra a lapinformációra, miszerint a festmény tulajdonosának hozzáférhetővé kell tennie az alkotást kutatási, kiállítási célokra, Pákh Imre úgy reagált: 13 évig a Golgota ki volt állítva, kutatták, és mindez folytatódni fog, ha leveszik a képről a védettséget.
Már csak pár napig látható együtt Munkácsy Krisztus-trilógiája a Déri Múzeumban, hétfőn ugyanis a tulajdonos Pákh Imre elviteti a Golgotát Debrecenből.
Ezt a jobb helyeken zsarolásnak hívják, ugyanis az állam továbbra is hajlandó lenne megvenni a Munkácsy-képet, de továbbra is csak 6 millió dollárért. Most már Pákh Imre is sejtheti, hogy rosszul alkudott.
Pákh Imre többször is beszélt arról, hogy lenne más vevő is a Golgota című képre. Egy amerikai szervezetet említett tavaly márciusban, amely bejelentkezett a szóban forgó képért. De már egy Svájcban élő orosz multimilliárdos is érdeklődik a kép iránt a mostani tulajdonos szerint.
Az Egy legény az asztalnál címűfestmény Donáth Sándor, a két világháború között Bécsben tevékenykedő sikeres műkereskedő tulajdonában volt.
A közigazgatási pert Pákh Imre műgyűjtő, a festmény tulajdonosa indította a Forster-központ ellen a festmény védetté nyilvánítását elrendelő határozat miatt.
Pákh Imre eredetileg úgy tervezte, hogy megállapodás hiányában már csütörtökön elszállíttatja a Golgotát külföldre, ahol a képre már vár egy vevő, egy orosz üzletember.
A Pákh Imre tulajdonában lévő Golgota című festmény után a Munkácsy-trilógia egy újabb darabját, a Krisztus Pilátus előtt című képet is védetté akarja nyilváníttatni az állam.
Pákh Imre magyar származású amerikai műgyűjtő elviszi a debreceni Déri Múzeumból a Krisztus-trilógia tagját, a Golgota című festményt. Munkácsy Mihály alkotásáért a Magyar Nemzeti Bank korábban 6 millió dollárt ajánlott, de a tulajdonos 9 millió dollárt kért.
A Munkácsy-grafikákon megjelennek különböző férfi- és nőalakok, ikonikus festmények jelenetei, valamint a Honfoglalás Árpád vezére.
A kiállításon szerepelnek a Móra-múzeum saját tulajdonú Munkácsy-festményei is, így a Honfoglalás szín- és szénvázlata is...
Munkácsy Mihály 1876-ban festette a képet, a festő rendkívül finoman ábrázolja a fiatal lány arcvonásait. A kép fatáblára készült.
A Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria eredetileg 3-4 hónapra kölcsönzött volna a kastély számára Munkácsy-grafikákat.
Újonnan lesznek láthatóak olyan Munkácsy-tanulmányok, melyeknél a vászon mindkét oldalára festett vagy rajzolt a művész.
Munkácsy Mihály egy Bonn melletti szanatóriumban halt meg, ahonnan vonattal szállították haza, majd a Műcsarnokban ravatalozták fel.
Egy 600 négyzetméteres molinót helyeztek ki a békéscsabai Marzek Kner nyomda épületére, amely a párizsi szalonjában megpihenő Munkácsy Mihályt és egyik híres festményének vázlatát ábrázolja. A város célja, hogy Munkácsy és Békéscsaba neve összekapcsolódjon. A molinót azért helyezték ki, hogy jelezzék, Békéscsaba nemcsak a kolbász fővárosa, hanem Munkácsy városa is – írta közösségi oldalán Szarvas…
A Golgota az elsőfokú ítéletben írtakkal szemben nem állt általános védelem alatt. Az egyedi védetté nyilvánításnak akadálya a visszaviteli kötelezettség fennállása, mely fogalmat az irányadó jogszabály nem definiálja.
Munkácsy Mihály életútja reményt adhat azoknak, akik elhiszik, hogy a tehetség révén – még napjainkban is – ki lehet emelkedni a kilátástalan nyomorból. Az Emlékeim nem recept, de talán példa.
A festmény közel 150 munkaóra alatt, megrendelésre készült el.
A nemzetközi turné első állomásaként, Párizs, Luxembourg és Madrid előtt Szentpétervárra megy a nagyszabású Munkácsy-kiállítás.
…legalábbis így reagált Pápai Gábor karikaturista arra a hírre, hogy jogerőssé vált Munkácsy Mihály Golgotájának védettsége.
A Golgota tavaly november 20-án hivatalosan is felkerült a védett művészeti alkotások közé, a kép védetté nyilvánítása miatt indult hatósági eljárásban február 21-ig kell döntést hozni.
A Kieselbach Galéria tegnapi sajtótájékoztatójának – amiről később részletesen beszámolunk – anyagai között egy kiáltványszerű dokumentum is helyet kapott. A benne megfogalmazottak szélesebb érdeklődésre is számot tartanak! A védettség így kártékony!
Valamire ezek szerint jó az MNB, és az ő Értéktár programja, bár a nemzeti műtárgy-vásárlásokra akár erre hivatott - mit nem mondunk - művészeti akadémiának vagy közgyűjteménynek is lehetne kerete, jobb helyeken.
A kisebb méretű, kisebb gyűjteményekbe tartozó Munkácsy-alkotások eddigi árverési rekordjai nagyjából az egymillió dollárt érték el.
A tárlatra mintegy száz festmény érkezett Magyarországról Sanghajba - a kiállítást Balog Zoltán nyitotta meg.
Vastag kötelek lógnak le a csigáról, a képet előre buktatják. Hiába tiltakozott a Munkácsy Alapítvány elnöke, amit aztán ő maga cáfolt. Nézzük sorjában!
A Munkácsy-trilógia egyben tartásához törvénymódosításra lesz szükség, hogy az állam is vásárolhasson műkincseket. Az anyagi fedezet már megvan.
Fogas Ottó múzeumigazgató (balra) bemutatja Tápai Péternek, a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ vezetőjének A főpap című képet.
Hogyan maradunk magunkra a gondolatainkkal és meddig kell mellettük kitartanunk? Vitadéleután.
Nyolcvanezer példányban kelt el egykor Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós könyve, az Őrjítő mandragóra – Bevezetés a politikai pszichiátriába. A szerzőpáros most továbbírta a művet, amely három egyetemen is ajánlott olvasmány.(Bakos András írása és kérdése, Zelei Miklós válasza)