Kollár-Klemencz László: Felhős – Kistehén (Manó Könyvek, 2014) Emlékszem még a Kistehén-őrület kezdetére. A Kistehén-dal és figura (rajzolója Igor Lazin) a 2002-es Sziget Fesztivált harangozta be és az akció annyira jól sikerült, hogy aztán egy igazi zenekart is építettek köréje. Nem túlzás Kistehén-őrületről beszélni, mert azon a nyáron tényleg minden a Kistehénről szólt: a nyári…
Mint viadukt a szakadék két oldalát, úgy köt össze minket a Patrick Ness művei iránti rajongásunk.
Vajon a Kossuth Rádió miért „lőtte le” nyerő versenylovát, miért vette le műsoráról az egyetlen olyan hangjátékot, amit a mai tinik százezrei hallgattak naponta?
Egy évtized elteltével a legjobb munkahelyről is tovább kell lépni” - mondja a Móra Könyvkiadó távozó főszerkesztője.
A gyermekirodalom végső soron csak úgy nyer létjogosultságot, ha befogadásra lel a gyerekek által. Beszélgetés Makkai Kinga irodalompedagógussal.
A gyermekirodalom végső soron csak úgy nyer létjogosultságot, ha befogadásra lel a gyerekek által. Hiába vannak nagyszerű írói, költői egy nemzetnek, ha nincsenek olvasói.
„Szent meggyőződésem, hogy a Móra Kiadó nem szolgálhatja ki a rossz ízlésű olvasók igényeit. Egy évtizede próbálom meggyőzni a legfontosabb kereskedelmi partnereinket, hogy a giccses, silány gyerekkönyveket nem szabad a polcaikon tartaniuk. Akkor sem, ha azokra mindig van kereslet.” – [Böszörményi Gyula interjúja]
Pötyi és Pepita, Lassze és Maja. Az ember nem feltétlenül gyerekekre asszociálna a nevek alapján elsőre, pedig azok. Méghozzá mind a négyen nyomozók. Kiskamaszok, és a fura felnőttek között normálisak.
A kilencmilliós Svédországban ötven gyerekkönyvíró publikál folyamatosan. Nagyon értenek hozzá, hiszen tanulnak egymástól. Nagyon változatosak a gyerekkönyvek, és sok az ifjúsági regény is. Ami majdnem teljesen hiányzik, az a gyerekvers. Larsson Mária műfordítóvalNémeth Eszter beszélgetett.
„Úgy látom, nem az olvasós diák áll szemben a filmet néző, internetező diákkal, hanem a tájékozott, sokféle dolog iránt érdeklődő, szépirodalmat is olvasó, filmet is néző, az interneten is magabiztosan tájékozódó fiatal a közönyössel szemben.” – Interjú Gács Annával.
Ha Nyárközép, akkor Sopron, Tündérfesztivál; így van ez már hat éve. Hagyomány, szokás, szenvedély. Egy nap, amikor a mesét és az alkotó fantáziát ünnepeljük. (Mészöly Ági írása és fotói)
Nógrádi Gábor írása a gyerekek olvasásra neveléséről és a PISA 2009-es jelentéséről – akár vitaindítóként is!
A nyomorult Luciella, aki nem is sejtette, hogy a selyemnyereg alatt gennyes seb bűzölgött, a virágkehelyben kígyó tekergőzött, továbbá, hogy az aranytálikóban halálos méreg várt reá, megfogadta nővérei szavát, sa barlangba érvén kivárta az éjjelt, majd úgy tett, miként a varangyos csalók mondták neki. (Király Kinga Júlia Mesék meséje blogja)
Év elején szokás listákat írni: az elmúlt esztendő legemlékezetesebb pillanatai, legkacagtatóbb és legpityergetőbb eseményei, vagy épp a legsavanyúbb sanyarúságok és legédesebb negédességek kerülhetnek ilyenkor egymás mellé.
Díszvendégségünk mottója: Unkari lähellä, azaz: Magyarország közel van. Kiemelt szerepben a gyerekkönyvek.
A Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár immár 20. alkalommal szervez kétnapos tanácskozást a gyermek- és ifjúsági irodalom alkotói számára augusztus végén.
Megjelent aKönyvhét 2012. évi 2. száma, témáival a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra készülve, és az április 18-ai, a nőirodalommal foglalkozó Könyvhét LapNap rendezvényre hangolva.
A Szépírók Társasága VIII. Irodalmi Fesztiválja! A 2000-es évek első évtizede a gyerekirodalomé volt. Valóban „mindenki” gyerekkönyvet írt? Hol tart a felnövő gyerekirodalom? Hogyan mesél író, költő, kritikus, amikor épp nem szépíró? Rendhagyó beszélgetések, szerepcserés zenélés, kiállítás, filmvetítés, illusztrációs játék, színház és fesztiválhangulat várja az érdeklődőket.
