Vak és gyengénlátó látogatóknak szóló kiállítás nyílik a Svábhegyi Csillagvizsgálóban
A hallható és tapintható interaktív tárlat célja, hogy a vak és gyengénlátó emberek számára is megismerhetővé váljanak az univerzum csodái.
Svábhegyi Csillagvizsgáló keresési eredmények
Mozart és Handel klasszikusai csendülnek fel a Svábhegyi Csillagvizsgálónál
Egy különleges program során immár ötödik alkalommal csendülnek fel William Herschel csillagász és zeneszerző művei szeptember 4-én a Svábhegyi Csillagvizsgálónál. Az esti koncerten William Herschel, valamint Wolfgang Amadeus Mozart és Georg Friedrich Handel klasszikus műveit hallhatja a közönség. Ezt követően távcsöves bemutatót tartanak, ahol a csillagos égbolt szépségeit tekinthetik meg az érdeklődők. A program a…
Sötét anyag és sötét energia a Svábhegyi Csillagvizsgálóban
Január 10-től vasárnaponként új, 10 részes sorozattal jelentkezik a Svábhegyi Csillagvizsgáló online műsora Spacebontó címmel. A tudományos ismeretterjesztő műsorban szó lesz többek között a Marsutazásról, a Hold kialakulásáról és meghódításáról, óriás gázbolygókról, extrém csillagokról, a Tejútrendszerről, a galaxishalmazokról, a sötét anyag és sötét energia talányos témaköréről is – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében. A tudományos…
Milyen zeneszerző lehet egy világhírű csillagász? William Herschel művei
William Herschel csillagász és zeneszerző művei csendülnek fel a Svábhegyi Csillagvizsgálónál augusztus 30-án.
Különleges égi jelenséggel köszönt be a csillagászati nyár
Csillagfedés - idén különleges jelenségekkel köszönt be a csillagászati nyár az év legrövidebb éjszakáján - írja a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Óriásbolygók éjszakája
Óriásbolygók éjszakája címmel különleges programmal várja a látogatókat a Svábhegyi Csillagvizsgáló október elsején.
Péntek estétől a különleges égi jelenség szabad szemmel is látható
A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstököst elsőként a Kínai Tudományos Akadémia Bíbor-hegyi Obszervatóriumában észlelték...
Jön a Perseidák meteorraj óránként 75-100 hullócsillaggal
A Perseidák meteorraj maximuma idén augusztus 12-én 16:00 órára esik, de már vasárnap estétől érdemes az eget kémlelni.
Pályázatot írtak ki a Föld körül keringő kvázihold elnevezésére
A közlemény leírása szerint a kvázihold elnevezéséhez egy mitológiából merített nevet várnak a verseny kiírói...
Szabad szemmel is látható 5 égitest káprázatos együttállása
A Fiastyúk csillaghalmaz, a holdsarló, a Mars, a Jupiter és a Bika csillagkép vörös csillaga, az Aldebaran kerül közel egymáshoz.
A hónap egyik legszebb szabad szemmel látható együttállása: A Hold és a vörös Antares
Az Antares a nyári égbolt egyik legfényesebb csillaga, a Tejút sávjának pereménél helyezkedik el a nyári éjszakák világítótornyaként.
Utoljára 1946-ban volt ekkora nóvakitörés – szabad szemmel is látható
Szabad szemmel is láthatóvá válhat az éjszakai égbolton nóvakitörés miatt a T Coronae Borealis (T CrB) nevű különleges változócsillag.
Varázslatos együttállásba kerül a Hold és egy kék színű csillag
A Spica a Földtől 250 fényévre található, és számos különleges tulajdonsága van. A 16. legfényesebb csillag az égbolton.
66 km/s sebességgel jön a hétvégén az év legszebb csillaghullása
Az Éta Aquaridák maximuma elnyújtott, így előtte és utána egy-két nappal is dús hullócsillagzáport láthatunk a hajnali órákban.
Szuperlátványos holdkelte lesz: A hold találkozik a vörös szuperóriással, az Antares csillaggal
A szivárvány minden színében csillogó horizontközeli Antares, és a vöröses színű, légköri fénytörés által összelapított holdkorong közelsége
Lenyűgözően látványos égi jelenség lesz Zsolt napján
A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.
4 bolygó és 1 üstökös különleges égi jelensége látható ma este
Az 5,8 magnitúdós bolygó a Kos csillagkép 6,1 magnitúdó fényességű 53 Arietis csillagával alkot laza párost...
Ma este is káprázatos égi jelenségek lesznek az égbolton
Pénteken az égi jelenségek sorát folytatja a Fiastyúk és a Hold együttállása, ez nyújt majd különleges látványt.
Ma éjszaka egymáshoz bújik a Hold és a Fiastyúk
A Fiastyúk (Plejádok, M45) egy csillagászati értelemben fiatal, 115 millió éves csillaghalmaz, úgynevezett nyílthalmaz.
Szuper látványos csillaghullást hoz a Quadrantidák meteorraj
A Quadrantidák meteorraj szülőobjektuma a mindössze három kilométer átmérőjű, 2003 EH1 jelű kisbolygó...
Jön a Geminidák meteorraj, 120 csillaghullás per óra
A Geminidák meteorraj megfigyelésére legalkalmasabb időpont ebben az évben csütörtökön az esti órákban lesz.
Ők tizenegyen kapták az idei Prima Primissima Díjakat
Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat pénteken este a Müpában.
Csütörtökön 11:10-kor megérinti egymást a Vénusz és a Hold
A Vénusz nagyon apró lesz a Holdhoz képest, mivel a holdsarló jelenleg nyolcvannyolcszor nagyobbnak látszódik a Vénusznál.
Péntektől a Jupiter óriásbolygó különösen fényes felülete ragyogja be az éjszakai eget
A Jupiter szabad szemmel is látványos lesz, azonban igazán távcsőben tárja fel szépségeit. Már egy kisebb kézi távcsővel is.
Újra a Föld közelébe kerül a furcsa fényű 103P/Hartley üstökös
A 103P/Hartley üstököst Malcolm Hartley fedezte fel 1986. március 15-én
Egy hét a csillagok alatt – Jönnek a Perseidák
Idén negyedik alkalommal rendezik meg az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű országos programsorozatot.
Szombat éjjel egy vörösen izzó fényfoltot fog megközelíteni a telihold az égen
Június 3-án a telihold pereme és az Antares igen közel kerülnek az éjszakai égbolton. A Hold átmérője 30 ívperc lesz.
Kozmikus tudásunk határai
A Kozmikus tudásunk határai című, élőben látogatható előadássorozaton a csillagászati kutatás új horizontjaiba adnak bepillantást.
Látványos bolygóegyüttállás lesz hamarosan
Akinek nagyon éles szeme van és teljesen sötét, vidéki égbolt alatt tud észlelni, akár szabad szemmel is megpillanthatja az együttállást.
Ritkán látható égi jelenség lesz a jövő héten
A csillagvizsgálóban mindkét napon csillagász szakvezető segítségével figyelhetik meg az érdeklődők az égi jelenség alakulását.
A Vénusz, a Jupiter és a Hold különleges égi attrakciója
A Vénusz, azaz az Esthajnalcsillag 22-én közel hússzor fényesebb lesz, mint az égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz
Szeretnél a kezedben tartani egy meteoritot? Most lehet
A Bolygósztori - a Naprendszer története meteorit mintákba rejtve című kiállításon a látogatók megcsodálhatják a legősibb meteorit...
Különleges égi jelenségek egész sora január végéig
A látványt fokozza, hogy a Fiastyúk szabad szemmel is megfigyelhető csillaghalmaza is beáll a Naprendszer bolygóinak vonalába.
Óriási csillaghullás lesz: óránként akár 150
Szerdáról csütörtökre virradó éjjel látványos csillaghullás figyelhető meg az égen, amikor megérkezik a Geminidák meteorraj.
A Mars különleges éjszakai élményt nyújt decemberben
A Mars legközelebb több mint 10 év múlva, 2033 júliusában látszik majd ilyen fényesnek és kiterjedt átmérőjűnek, mint most.
A Leonidák meteorraj eltalálja a Föld légkörét jövő szombat hajnalban
A Leonidák minden évben október 20. és november 30. között van földközelben. A meteorraj névadója az oroszlán csillagkép (Leo).
Napfogyatkozás lesz hamarosan
Teljes napfogyatkozás esetén a Hold teljes egészében eltakarja a Napot, részleges napfogyatkozásnál pedig csak egy részét.
A Jupiter 59 éve volt ilyen fényes
Egy hússzoros nagyítású kis távcső megmutatja a Jupiter korongjának lapult alakját, és a két egyenlítői sávot is.
A Perseidák hullócsillagai péntektől megsokasodnak
A Perseidák, csakúgy, mint minden hullócsillagraj, mikrometeoroidok sokaságából áll, s még a legnagyobbak is csupán mákszemnyiek.
Egy hét a csillagok alatt
80 helyszínen várják csillagászati bemutatókkal a csillagászok az érdeklődőket az Egy hét a csillagok alatt programsorozaton.
Narancssárga szuperhold lesz ma éjjel
Szuperhold akkor fordul elő, amikor a Hold a Földhöz legközelebb esik, egy időben a teliholddal, ami ma lesz.
A Naprendszer összes bolygója egyszerre lesz látható
A Naprendszer különleges égi jelenségére legutóbb 947-ben volt példa, és legközelebb 2492. áprilisában lesz lehetőség a megfigyelésére.
Meteorok özöne éri utol a Földet
Ahhoz, hogy a meteorok kitörése megvalósulhasson, három kitételnek kell egyszerre teljesülnie. Ebből az egyik már biztos.
Látványos égi jelenség a következő napokban
A négy legfényesebb bolygó, a Jupiter, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz, valamint a Hold együttállása látható a hajnali égbolton
Mácsai Pál és Alföldi Róbert jelenléte inspiráló volt – Interjú Pinczés Dávid rendezővel
Alföldi Róbert és Mácsai Pál kapta tavaly decemberben a New York-i székhelyű Actors Award díját az Imposztorban nyújtott alakításukért.
Karikó Katalin nevét viseli egy kisbolygó
Karikó Katalin mellett kisbolygót neveztek el másokról is: Tessedik Sámuel, Kulcsár Győző, Schick Béla, Miroslav Mesaros.
Vénusz, Szaturnusz, Jupiter és Hold – kozmikus együttállás
Az Esthajnalcsillag, másnéven Vénusz olyan fényes lesz, hogy akár a napnyugta pillanatában is látható már...
17 napos fesztiválon idézik meg Liszt Ferenc szellemiségét országszerte
Zenei ritkaságok, ősbemutatók, premierek, legendás együttesek, fiatal tehetségek, a hazai és nemzetközi kulturális élet kiválóságai – október 8-án kezdődik és egészen október 24-ig tart az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál. Klasszikus zenei koncertek mellett több opera- és táncelőadás, szakmai konferencia, orgonakoncert, kortárs zenei est, jazz, világzenei és könnyűzenei csemegék, irodalmi, valamint képzőművészeti programok és…
Adyendre, Hosszúkatinka, Hamvasbéla, Kaszásattila, Kaffkamargit kisbolygóként keringenek a világűrben
Nevet kapott 16 magyar felfedezésű kisbolygó: többek között Ady Endre, Hamvas Béla, Erdős Pál, Kaffka Margit és Dévény Anna neve is felkerült az égi térképre. Mint az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának szerdai közleményében írják, a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. Eszerint a felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Így volt ez kétszáz éve…
Magyarországról is látható lesz a júniusi napfogyatkozás
Június 10-én különleges, gyűrűs napfogyatkozás figyelhető meg Magyarországról, amit naptávcsővel, napfogyatkozás-szemüveggel vagy hegesztőszemüveggel lehet majd követni. A gyűrűs napfogyatkozás azt jelenti, hogy a teljes árnyék sávjában sem tudja a holdkorong egészen eltakarni a Napot, hanem egy látványos fénygyűrű megmarad a fekete holdperem körül. Ennek oka, hogy a Hold éppen földtávolban jár, és kisebb méretűnek látszik,…
A betlehemi csillag titkai
A betlehemi csillag titkairól sugároz online ismeretterjesztő műsort a Svábhegyi Csillagvizsgáló december 20-án, vasárnap. A betlehemi csillag története mindmáig rengeteg izgalmas kérdést vet fel, és sok téves legenda is kapcsolódik hozzá. Mi lehetett maga a csillag? Tűzgömb, üstökös, vagy szupernóva? Kik voltak a három királyok, és vajon tényleg léteztek-e? – többek között ezekre a kérdésekre…
Élő adásban nézheted az univerzum keletkezését, exobolygókat, fekete lyukakat
Decembertől online élő bemutatókkal várja a Svábhegyi Csillagvizsgáló az érdeklődőket, az interaktív előadásokon szó lesz többek között az univerzum keletkezéséről, az exobolygókról, a fekete lyukakról, valamint a Betlehemi csillag titkáról is, a nézők a műsor alatt feltehetik a kérdéseiket is. Mint írják, nagy az érdeklődés az élőszavas csillagászati bemutatókra, ezért az intézmény december 13-án elindítja…
Újabb ifjúsági kötettel bővült a Poket zsebkönyvek kínálata
Csillagszedő a kabátzsebben Két igazi ikonikus kötet, A Pál utcai fiúk és a Rémségek cirkusza után újabb különleges Mórás kiadvány került be a Poket zsebkönyvek sorozatába: Kiss Ottó Csillagszedő Márió című verseskötete. A kötet az első magyar nyelven íródott “svéd típusú gyerekversek” hangulatát tükröző kiadás, témaválasztása aktuális és kiemelkedően fontos, nem véletlenül nyerte el az Év gyerekkönyve díjat is. „Kiss Ottó írásai, munkássága…
Megmérték, mennyi idő alatt fordul meg Aranyjános a világűrben
A tudósok egy szerencsés véletlennek köszönhetően tudták megmérni - épp az Arany János-emlékévben - a kisbolygó forgási periódusát.