A genius loci legyen önökkel!
Megkezdődött Szekszárdon a Magasiskola írói alkotótábor és mesterkurzus
A címben jelzett jókívánság nem egy földre tévedt jedi mestertől hangzott el, hanem Szekszárdon, a Magasiskola írótábor megnyitóján. Valóban: a hely szelleme meghatározza ennek a dunántúli kisvárosnak a hangulatát, kulturális kisugárzását, hiszen olyan kiváló irodalmár szülöttekkel büszkélkedhet a legkisebb magyar megyeszékhely, mint Garay János, Babits Mihály, Baka István és nem utolsó sorban Mészöly Miklós. Íróink és költőink tárgyait múzeumok és kiállítások őrzik, de hogy emléküket elevenen tartsuk, egyre több rendezvényt is szervezünk róluk és köréjük.
Mészöly Miklós szellemi hagyatékának ápolása különösen erős a településen, hiszen a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású írójának tárgyait szülővárosára hagyta özvegye, Polcz Alaine, egyúttal megalapította a ma is aktív Mészöly Miklós Egyesületet. Az egyesület és a város önkormányzata az író születésnapján, január 19-én adja át a róla elnevezett kortárs irodalmi díjat, 2005 óta folyamatosan. Idén júliusban pedig negyedik alkalommal került megrendezésre a Magasiskola, hivatalos nevén a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Irodalmi Akadémia, több helyi intézmény, A Pad Egyesület és a Mészöly Egyesület szervezésében, a helyi önkormányzat támogatásával. A korábbi évekhez képest némileg átstrukturált programú tábor kurzusvezetői idén Tóth Krisztina, Cserna-Szabó András és Péterfy Gergely, akik a jelentkezők beküldött anyagai alapján választottak ki 15 főt.
A tábor megnyitója délután kis késéssel kezdődött. A Babits Emlékház udvarának hatalmas mogyorófái kiváló árnyékot vetettek és a lengedező szél elviselhetővé tette a kánikulát. A hivatalos program dr. Máté István önkormányzati képviselő és Szkárosi Endre, a Mészöly Egyesület alelnökének köszöntő szavaival kezdődött meg. A beszélgetéssé átalakult előadásában Szkárosi Endre az Egyesület tevékenységéről és a fiatal írók tehetséggondozásáról beszélt. Az írói hagyatékok kezelésének kapcsán felmerültek jó és kevésbé jó példák. Az Egyesület támogatja és szorgalmazza az életmű tudományos feldolgozását. Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője előadásában megismerhettük, hogy Pécs milyen szerepet játszott Mészöly írói életének első két évtizedében. 1948-ban elsőként megjelent novelláskötete, a Vadvizek a Várkonyi Nándor által szerkesztett, rövid életű, Batsányi Társaság sorozatában látott napvilágot. Első folyóirat megjelenése is Pécshez kötődik, a Sorsunk folyóirathoz. A Jelenkorban is több alkalommal publikált: 1964-ben Az ablakmosó című, kommunista megbélyegzése szerint „egzisztencialista” drámájának leközlése miatt kellett távoznia Tüskés Tibor főszerkesztőnek. Az anekdotákkal tűzdelt előadás nem csak Mészöly élettörténetéhez szolgáltatott adatot, de Pécs gazdag irodalmi életéről is képet kaphattunk a helyben élő jeles alkotók munkásságán keresztül.
Felkerestük szokásaink szerint azt a Porkoláb-völgyi kis tanya helyét, ahol Mészöly Miklós a világtól elvonulva alkotta meg fontos regényeinek, az Atléta halálának és a Saulusnak egyes részeit az 1960-as években. A frissen kaszált fűre műfű szőnyeg került és röviden bemutatkoztak a hallgatók, tanárok valamint a szervezők is. Idén a tábor a pátoszt és az iróniát állítja központba és már ezen a beszélgetésen is többen reflektáltak erre, megcsillantva humorukat. Ugyanezen völgy egy közeli tanyáján fejeződött be az este. Komjáthi Tamás és felesége kitűnő vendéglátónak bizonyult, díjnyertes rozéjuktól többen csettintettek elégedetten. Bemutatkozott A Pad Egyesület is. A húsz esztendeje folyamatosan megjelenő helyi irodalmi és művészeti folyóirat szerzőinek műveiből adott elő egy csokorral Rubányi Anita, Lotz Kata és Szecsődi István. Az estét közös vacsora zárta. Holnap már a munkáé lesz a főszerep.
Ódor János Gábor