Több mázsa, pontosan 21.353 darab kulcsot gyűjtöttek össze a Ferenczy Múzeumi Centrum felhívására kilenc nagyvárosban Shiota Csiharu kiállítására, amely május 13.-án nyílt Szentendrén.
Előzetesen csak találgatni tudtuk, hogy mi sül ki a világhírű képzőművész installációjából: piros fonalakkal hálózza be a termet, a fonalakra pedig felfűzi azt a bizonyos több mázsa kulcsot. A hatást elképzelni nem lehet, egyszerűen látni kell és átélni.
Vándor Ágnes Pünkösd napján látta a kiállítást, szavaiból érezhetjük a mély benyomást, és azt is, nem mindegy, milyen hangulatban/állapotban nézünk meg egy műalkotást, mert nem minden nap vezethet ugyanahhoz a szakrális élményhez.
Hihetetlenül finom, melegen ölelő energia tepert le a kiállító terem bejáratánál. A látvány egyedülálló: piros szálak gyönyörű fényekben tobzódó egymásba fonódása. Egy hatalmas univerzum, amelyben minden mindennel összefügg. A művészi intuíció által összebogozott szálak kiismerhetetlen rendszerét a kapcsolódási pontok végtelen sokfélesége tartja egyben. Amelybe aztán bejönnek az elkülönült kulcsok, az emberi magány biztonsági pontjai. És a művész ellenáll a kísértésnek, nem hagyja, hogy ezek megzavarják kompozíciójának békéjét, az elkülönült fizikai egységeket sikerül a nagy egész szellemi harmóniájába illesztenie. Ezen a pünkösdi vasárnapon számomra ez lett Chiharu Shiota alkotásának fő üzenete: hogy a látszólagos megosztottság ellenére is meg lehet őrizni a békét, hogy az emberi biztonság iránti igény nem kell szeretetlenséggel párosuljon. És szeretném, ha ez a tudás a szentendrei Fő térről az egész országra szétáramolna.
