A tengeri üledék vizsgálata megerősíti a történelmi feljegyzéseket, amelyek szerint vad viharok pusztították el a brit Atlantiszként emlegetett Dunwich városát, amely a 11. században Anglia egyik legnagyobb települése volt – közölték brit kutatók.
A városra a 13. és 14. században rendszeresen, évtizedeken át évente legalább egyszer hatalmas vihar csapott le, a hajdani település maradványai ma nagyrészt víz alatt vannak.
David Sear, a Southamptoni Egyetem professzora, aki 2008 óta kutatja Dunwich történetét, úgy véli, az orkánok az Anglia déli partjainál 2013-14-ben kitört viharokra hasonlítottak
– írja a BBC hírportálja.
A Dunwich környékén három éven át végzett kutatás során a búvárok ultrahanggal térképezték fel a tenger fenekét, mások átkutatták a mocsarakat és a pusztuló sziklákat.
A klímaváltozás és a parti erózió csodálatos története tárult fel előttünk
– értékelte az eredményeket Sear.
Dunwich a 11. században Anglia tizedik legnagyobb városa volt, ma mintegy 120-an laknak ott. Az 1286-os és az 1326-os hatalmas vihar rombolta le kikötőjét, ekkor indult hanyatlásnak a település.
A pollenelemzés arra világított rá, hogy 1338-tól, amikor egy újabb hatalmas égi háború iszappal temette be a kikötő maradványait, az emberek elkezdtek máshova költözni.
A sziklákról gyűjtött üledék a történeti forrásoktól függetlenül bizonyítja az ott leírt viharokat
– magyarázta a professzor.
A város védőárkának kormeghatározásakor a kutatókat meglepte, hogy a település eredete a vaskorig nyúlik vissza.
A víz alatti ultrahangos kutatással egy sor épületmaradványra bukkantak: négy templomra, feltehetőleg a régi vámház romjaira és egy hajóroncsra. A 32 méteres hajó 1750 után épülhetett, eredetét a helyi múzeumok segítségével még kutatják
– tudatta Sear.
Egy tavalyi ásatáskor bizonyítékot találtak a város eddig véltnél korábbi, vaskori eredetére és arra is, hogy már a normann hódítást követő gyors növekedés előtt is jelentős angolszász kikötő működhetett Dunwichnál.
