Közrefogott egy helyi verekedős banda néhány tagja, hogy sátánista vagyok, és biztosan benne voltam a testvérgyilkosságos balhéban.
Október 30-án a budapesti Jónás Kézműves Sörházban mutatta be a mezőkovácsházi indulású, de ma már a világ legnagyobb metálfesztiváljain headliner Ektomorf együttes az Agressor című új albumot, az erről a lemezről elnevezett, 12%-os Agressor sört és a frontember Farkas Zoltán kalandos és tanulságos életéről szóló, Kiss László író által jegyzett Outcast című könyvet.
A hármas ünnep alkalmával nemcsak az album dalait hallgathatták meg a rajongók, nemcsak a könyvet vásárolhatták meg, és a sörkülönlegességbe kóstolhattak bele, de tanúi lehettek a világhírű metálsztár köszöntésének is. A közelmúltban negyvenéves Farkas Zoltánt magyarországi könyvkiadója, a nagy múltú Athenaeum főszerkesztője, Szabó Tibor Benjámin lepte meg egy egészen különleges műalkotással. Az Ektomorf című, 70×100 cm-es olajfestmény Kukár István képzőművész munkája, és témáján túl az alkotó személyében is szorosan kapcsolódik a zenekarvezetőhöz, Kukár ugyanis húsz évvel ezelőtt nevelőtanára volt Farkasnak egy békés megyei szakiskolában. Miközben az Agressor-Outcast műpáros a múlt sötét titkairól is őszinte, feltáró jellegű vallomást tesz. Az Agressor lemez elsőként bemutatott trackjéhez, az Evil by Nature-höz készített videó képi világával alig leplezetten utal Magyarország történetének leghírhedtebb sátánista gyilkosságára, illetve ennek a tragédiának a körülményeire: 1990. októberében O. Krisztián 15 éves mezőkovácsházi fiatalkorú, egy sátánista összejövetelről hazatérve a már ágyban fekvő 13 éves lánytestvérét brutális kegyetlenséggel megölte, majd a kislány vérével a sátán szót írta a falra. Már a dalszöveg érzelmi telítettségéből is sejteni lehet azt, ami a könyv lapjain aztán egyértelművé válik: a szintén mezőkovácsházi Farkas Zoltánt személyes kapcsolat fűzte az elkövetőhöz – ugyanannak a sátánista bandának voltak a tagjai. Lehet, hogy a mai metálsztár egy gyilkos barátja volt? Maga Farkas erről így vall könyvében.
Volt egyéb hátszelem is, ami a fordított kereszthez kapcsolódott, ugyanis abból a bandából jöttem, amelynek az egyik tagja nem sokkal azelőtt brutális körülmények között végzett a húgával. És nagyon jól tudták, hogy velük lógtam. Janó Misit is onnan ismertem. Úgyhogy nem mertek beköpni. Ezek után lehet, hogy meglepő, de én egyáltalán nem voltam sátánista, főleg nem meggyőződéses sátánista. Ahogy és amennyire most hiszek Istenben, annak a közelében sem járt ez az érdeklődés. De még csak érdeklődésnek sem nevezném. Imponált a hosszú haj, az extrém viselet, a szűk nadrágok. Lázadás volt inkább, a valahová tartozás tudata. Bementem a templomba a fordított kereszttel a nyakamban, és kizavartak, élveztem, hogy felhívhatom magamra a figyelmet, keménykedtem, mint a legtöbb ifjú metálos. Aztán amikor ez a brutális mészárlás bekövetkezett Mezőkovácsházán, rájöttem, hogy ennek nemhogy semmi értelme, de nekem végképp nincs közöm hozzá. Pedig egyszer még alaposan helyben is hagytak a kétegyházi vasútállomáson a fordított kereszt miatt. Közrefogott egy helyi verekedős banda néhány tagja, hogy sátánista vagyok, és biztosan benne voltam a testvérgyilkosságos balhéban. Hát, rohadtul nem voltam, és a közeggel sem azonosultam. Nekiesni a testvéremnek, megölni, kiontani a belét. Soha!
Korábban kismacska nyakát tekerte ki előttünk a srác, felemelte, mintha simogatni akarná, és reccs. A gyilkosság után szinte azonnal szétesett a banda is, mondjuk, sose volt igazán összetartó, inkább amolyan alkalmi haverkodás, ha a kovácsháziak meg a reformátuskovácsháziak ütköztek hétvégén a mozinál.
A sátánista hír:
1990 októberében O. Krisztián 15 éves mezőkovácsházi fiú otthonukban 68 késszúrással megölte, majd baltával feldarabolta 13 éves húgát, Krisztinát. Az büntetőeljárás során az elkövető előbb megbánás nélkül beismerte tettét, később azonban azt vallotta, hogy a gyilkosságot nem ő, hanem a sátán követte el. A sátánista indíttatást az ítélet nem erősítette meg, O. Krisztiánt hat és fél év szabadságvesztésre ítélték. A bűncselekmény az egyik legemblematikusabb gyilkosságként került be a magyar kriminalisztika történetébe.
Az Ourcast című könyvről:
Az Outcast című életrajzi kötet Farkas Zoltánnak, az Ektomorf zenekar frontemberének eddigi pályáját mutatja be. Életutat, s egyben sikertörténetet, mely nem csupán a gitáros-énekes főbb életrajzi eseményeiről ad számot, de a neves metálbanda állomásain keresztül a csapat karakterét, helyét a metálszcénában is megrajzolja. Az Outcast egy elhivatott és kitartó cigány fiatalember példátlan karrierjének története, tanúság arról, hogy el lehet jutni egy mezőkovácsházi próbateremből a világhírt jelentő óriás német fesztiválokig s az Amerikai Egyesült Államokig.
Pósteleki Tihamér
