Sötét anyaggal teletömöttek a Coma-galaxishalmaz halott csillagvárosai, a sötét anyag mennyisége a „közönséges”, azaz a látható anyag százszorosa – erre a következtetésre jutottak a perthi Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatói, akiknek tanulmánya hétfőn jelent meg a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society online kiadásában.
A Földtől 300 millió fényévnyire lévő Coma-galaxishalmaz nevét a Bereniké haja (Coma Berenices) csillagképről kapta. Ez a világegyetem egyik legnagyobb struktúrája, a 20 millió fényév átmérőjű térrészben több ezer galaxis zsúfolódott össze, amelyeket a gravitáció terelt egybe – olvasható a PhysOrg hírportálon.
Ausztrál kutatók számítógépes szimulációk segítségével ismerték meg a halmazt alkotó galaxisok „sorsát”. Számításaik szerint körülbelül hétmilliárd évvel ezelőtt kerültek a galaxisok a halmaz fogságába és gyakorlatilag azonnal megszűnt bennük a csillagtermelés.
A főleg hidrogénből és héliumból álló hatalmas gázfelhők saját gravitációjuknak köszönhetően ‘összeesnek’, így indul meg a csillagképződés
– mondta a galaxisok születésének kezdeti lépéseit Cameron Yozin, a tanulmány első szerzője.
Amennyiben egy galaxist megfosztanak a gázoktól, már nem képes fejlődni, hiszen kifogy a csillagképződés alapanyagából. Ez történt a Coma-halmaz galaxisaival: az objektum gigantikus gravitációs ereje nemcsak berántotta a csillagvárosokat, hanem „ellopta” a gázokat is.
A gravitáció kizárólag azért nem tudta széttépni a galaxisokat, mivel elegendő sötét anyaggal rendelkeztek ahhoz, hogy megőrizhessék a látható anyagot
– magyarázta a kutató.
Cameron Yozin ismertetése szerint a halmaz galaxisainak mérete megegyezik a Tejútrendszerével, ugyanakkor mindössze 1 százalékát tartalmazzák a Tejútrendszert alkotó csillagoknak.
E galaxisokban a sötét anyag mennyisége százszor múlja felül a látható anyag tömegét
– tette hozzá az ausztrál csillagász.
