Tele vagyunk izgalmas természeti kincsekkel és régészeti leletekkel. A Kárpát-medencében a székelyföldi Csomád a legfiatalabb vulkán, utoljára 32 ezer éve lépett működésbe. A hegység alatt azonban még mindig van olvadt kőzet, azaz magma, ám egyelőre semmi jele annak, hogy a tűzhányó a közeljövőben kitörne – írja az Origo és a Transindex.
A Csomád-hegység a Keleti-Kárpátokban Kovászna megye és Hargita megye határán található. Nyugaton az Olt völgye, északon a Csíki-medence határolja, keleten a Torjai-hegység, délen a Bodoki-hegység és a Zsombor-patak völgye. A Csomád épen maradt kettős kráterében található a Mohos Természetvédelmi Terület, a Szent Anna-tóval és a Mohos-tőzegláppal, északnyugati lábánál található Tusnádfürdő.
Egyik szerzőnk így emlékszik vissza:
Amikor úgy 25 évvel ezelőtt a Tó szemközti, kevésbé sekély susnyásában fürödve bugyborgást és kénszagot észleltem, mindenki kiröhögött, kamaszfantázia, mondták. S bár a mai napig pontosan emlékszem a tőzeges iszapra, ami langyos buborékokat eregetett, egészen mostanáig azt hittem, csak én akartam ott vulkánt találni, feléleszteni a régit.
A kutatók úgy tartják, ha egy vulkán több tíz-, vagy akár százezer évig nem tör ki, attól még tartalmazhat aktív magmakamrákat. Egy olvadékot is tartalmazó magmás test évek vagy néhány évtized alatt is ismét aktívvá válhat, és a vulkán váratlanul kitörhet.
A Csomád kőzeteinek vizsgálatából kiderült, hogy a korábbi kitörések előtt már egyszer majdnem kikristályosodott a tűzhányó magmakamrája, azaz csaknem leállt működni, de a folyamat elakadt. Friss, bazaltos magma nyomult be a kamrába, több mint 200 Celsius-fokkal felhevítette és részben felolvasztotta a kristályokat, így olyan magmatömeg alakult ki, amely miatt bekövetkezhet egy kitörés.
A kőzettani és geofizikai vizsgálatok szerint 8–20 km mélységben még mindig lehet magmakása. A magmakása ugyan erősen kristályos képződmény, de 5–15 százalékban még olvadt állapotban van, így nagyon gyorsan alakul át kitörésre képes magmává. Amennyiben teljesen kikristályosodna, már szinte lehetetlenné válna, hogy újra felolvadjon.
A Csomád tehát Csipkerózsika-álomba merült. Az aktivizálódásnak és a kitörésnek jelenleg semmi jele nincs
– idézi Harangi Szabolcs, az ELTE vulkanológus oktatójának blogját az Origo.
A csoport a Csomádot potenciálosan aktív magmatározóval rendelkező vulkánnak minősítette (PAMS volcano). Ez olyan kategória, amely olyan vulkánokra vonatkozik, melyekre nem állítható, hogy aktívak, mivel nagyon régóta törtek ki, viszont a mélyben zajló magmás tevékenységek miatt akár ki is törhetnek még a jövőben. Ilyenre több példa van világszerte, így a Yellowstone szupervulkán az Egyesült Államokban, amely 640 000, illetve 70 000 éve is kitört, vagy a bolíviai Uturuncu vulkán, amely 270 000 éve tört ki.
