A prímszámok magánya címmel Borbély Szilárd Nincstelenek című regényéről Andreas Breitenstein írt a Neue Zürcher Zeitung hasábjain. Ebből idézünk néhány részletet:
„Ha azt a kis magyar falut, amelyben Borbély Szilárd gyermekkori emlékeit felhasználó autobiografikus regénye, a Nincstelenek játszódik, disztópiának képzelnénk, kétségbeesetten komor képzelőerővel kellene rendelkeznünk. Méltóság, irgalom, eredet és jövő, hit és szeretet nélküli világ ez.”
„Csak a gyermekkor szokásos szenzációi, amelyekkel a szigorú kronológia nélküli epizódokban szembesülünk, mozdítják el egyrészt az időt, másrészt zárják be azt. Csakhogy a világ lélekszakadva tett felfedezése a kegyetlenség felfedezésévé emelkedik.”
„Két generációval Kertész Imre és Nádas Péter után sikerült Borbély Szilárdnak, hogy Magyarország balszerencséjének tektonikáját kitakarja, amely az első világháború kisebbségi politikájáig nyúlik vissza, és a rendiség 1918-as összeomlásával, a Horthy-korszakkal, a náci kollaborációval és a kommunizmussal még mindig nem ért véget.”
Szilard Borbely: Mittellosen, Suhrkamp Verlag, Berlin, 6. Oktober 2014
