+ Irodalom

Borbély Szilárd művészetét Kertészéhez és Nádaséhoz hasonlítja egy svájci lap

A prímszámok magánya címmel Borbély Szilárd Nincstelenek című regényéről Andreas Breitenstein írt a Neue Zürcher Zeitung hasábjain.

A prímszámok magánya címmel Borbély Szilárd Nincstelenek című regényéről Andreas Breitenstein írt a Neue Zürcher Zeitung hasábjain. Ebből idézünk néhány részletet:

“Ha azt a kis magyar falut, amelyben Borbély Szilárd gyermekkori emlékeit felhasználó autobiografikus regénye, a Nincstelenek játszódik, disztópiának képzelnénk, kétségbeesetten komor képzelőerővel kellene rendelkeznünk. Méltóság, irgalom, eredet és jövő, hit és szeretet nélküli világ ez.”

“Csak a gyermekkor szokásos szenzációi, amelyekkel a szigorú kronológia nélküli epizódokban szembesülünk, mozdítják el egyrészt az időt, másrészt zárják be azt. Csakhogy a világ lélekszakadva tett felfedezése a kegyetlenség felfedezésévé emelkedik.”

“Két generációval Kertész Imre és Nádas Péter után sikerült Borbély Szilárdnak, hogy Magyarország balszerencséjének tektonikáját kitakarja, amely az első világháború kisebbségi politikájáig nyúlik vissza, és a rendiség 1918-as összeomlásával, a Horthy-korszakkal, a náci kollaborációval és a kommunizmussal még mindig nem ért véget.”

Szilard Borbely: Mittellosen, Suhrkamp Verlag, Berlin, 6. Oktober 2014

Borbély Szilárd utolsó hangfelvétele.

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Viktória szerint:

    Köszönet a cikkért! Egy észrevétel: az újság neve hibásan lett feltüntetve, helyesen így szól: Neue Zürcher Zeitung (az egyik legnevesebb svájci napilap).

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top