Érdekes művészre bukkantam a minap. Ő Francisco De Pajaro, spanyol akcióművész, aki mindenféle szemétbe kidobott vagy már feleslegesnek ítélt dologból készít utcai installációkat Európa különböző nagyvárosaiban – írja az independent.co.uk.
Francisco Barcelonában született, de az internetnek köszönhetően mára egyre több helyen ismerik street művészetét Európában. Szerint az internet egy óriási galéria, amely tartós megjelenést biztosít művészetének, hiszen az utcákról azért elég hamar eltűnnek az installációk. Elhordják őket a hajléktalanok, a gyerekek, vagy egyszerűen csak az enyészeté lesznek.
Koncepciója szerint a művészet nem egy rakás szemét (Art isn’t a Load of Trash), de a kifejezésnek nem pejoratív értelmében: ezek a műalkotások tényleg szemétből vannak, ám valami egészen érdekeset és különlegeset formálnak meg. Másik alapvetése az, hogy mai társadalmak folyton a tökéletességre törekszik, ami hibás elképzelés. Csak azt tartjuk jónak, ami hibátlan, és ha valami csak egy kicsit is hibás, már kidobjuk. Ez persze nem más, mint a fogyasztói társadalom kritikája. Ezért építi munkáit az utcán már kidobált, felesleges tárgyakból és anyagokból. Ez a társadalomkritika fogalmazódik meg ebben a kijelentésében is:
A szépség mindenhol ott van, de a csúfság is. Mindkettő része a környezetünknek. Vagyis jó lenne a rútságot sem elrejteni, hiszen ez ugyanolyan hamis, mintha nem veszünk tudomást a világ tökéletlenségéről.
Általában este dolgozik, amikor úgymond nem zavarja senki, hogy aztán másnapra megjelenjen valamelyik köztéren egy újabb alkotás. Ez a napszak azért is jó választás, mert a boltok este ürítik ki a szemetet, így művészünk friss alapanyagokból dolgozhat.
Francisco elmondta, ahogy egyre híresebbé válik, mind többen akarják hazavinni a műveket. Sajnálja ugyan, hogy ő maga sem szállíthatja el az alkotásokat – kicsit furcsa is lenne pl. egy kerítés elé komponált design kanapét hazavinni -, de igazából örül annak, hogy legalább a fotó és az internet segítségével halhatatlanná válhanak művei, még ha nem is a szó szoros értelmében.
Londonban például a Brick Lane-en dolgozik, amely már egész turista-célponttá vált: sokan fizetnek azért, hogy idegenvezető meséljen róla, amint ő éppen dolgozik.
Francisco olyan figurákat akar megjeleníteni, akiket a társadalom megalázott, meggyötört vagy akikről még csak tudomást sem vesznek, viszont akik mégis megpróbálnak egy kevésbé önző és igazságosabb világot teremteni. Elmondása szerint ő a munkásosztályt képviseli, mely egységes csoportként lép fel a kapitalizmus elnyomói ellen.
Aki pedig szeretné megnézni legutóbbi műveit, utazzon el Londonba, ahol december közepéig varázsol az utcákra érdekesebbnél érdekesebb installációkat. Hogy pontosan hol? Keresd a művészt!
Itt: www.franciscodepajaro.com
Írta: Mészáros Dóra
