Elveszett lemezek című sorozatunkban a magyar poptörténet mostohagyermekeivel foglalkozunk – a harmadik részben az Üllői Úti Fuck mostanáig utolsó nagylemeze van terítéken, a 2006-os A gyengébbek kedvéért című album. Az emlékezésben segítségünkre volt Szántó Gábor, vagy ahogyan többen ismerik, Szántó Faszi, a zenekar gitárosa és énekese. A sorozat első (Piramis – Plusz) és második része (Unicum States – Különleges állapotok) itt olvasható.
Az Üllői Úti Fuck 2006-os nagylemezéhez elég romantikus módon jutottam hozzá, évekkel ezelőtt egy próba cigiszünetében az egyik idősebb zenésztársam úgy határozott, hogy terjeszti az igét és átküldte a lemezt bluetooth-on keresztül az albumot a telefonomra (figyeljetek, internetadótól rettegők!). Akkortájt eléggé deprimált hangulatban voltam és A gyengébbek kedvéért lemez rettenetesen betalált. Rákattantam.
Pedig ismertem én előtte is a Fuckot, az Én meg a Farkasember (igen, ezen a lemezen vannak azok a számok) meg is volt otthon, amit szintén szerettem, de A gyengébbek kedvéért valahogy sokkal inkább hozzám szólt. Mint említettem, eléggé szomorkás hangulatban voltam – ilyenkor az ember sokféle zenéhez folyamodhat segítségért. Ha az ember nem lefele süllyedne valami súlyos posztpunk zenével, hanem inkább hátralépne és vigyorogna egyet saját magán, akkor melegen ajánlom ezt a lemezt. „A vulgáris, abszurd és fekete humorú lumpenproletár-szövegeket fülbemászó melódiákba csomagoló vigyori frontember és hasonló humorérzékkel megáldott társai” – jellemezte a Fuckot Déri Zsolt lemezkritikájában.
Az album kálváriáját akkor még nem ismertem, csak az tűnt fel, hogy szokatlanul sok idő telt az 1998-as Én meg a Farkasember album után. Pedig a lemez dalai már a kilencvenes évek végén készen voltak, Szántó Faszi szerint 1998-ban akár egy triplalemezt is csinálhattak volna, annyi ötletük volt.
A Nyakig heroinban című dal zenéjét például Szántó Faszi másfél perc alatt rakta össze, amikor egy hiányos létszámú próbán a Junkies akkori dobosát várta vissza a WC-ről. A Repertoár című dal lényegében egy próbatermi hecc. Vannak ugyanakkor régi dalok, amik ekkorra álltak össze: ilyen a Vak kertész, vagy épp az Elég, amiből sokáig egyetlen akkord hibádzott.
A lemez talán legslágeresebb dalának, az Egofúgának szövegét már nem az Üllői Úti Fuck-szövegek nagy részét jegyző Duda Attila, hanem Paizs Miklós (aka Sickratman) írta, akivel Faszi a Korai Örömben zenélt először együtt. A zenét egyébként a Jay és Néma Bob visszavág című film zenéjének hangulata ihlette.
De miért állt ennyit ez a lemez?
Akkoriban a basszerosunk, Mezei András volt a kapcsolattartó a kiadóval. Jött-ment, de semmilyen információnk nem volt, még azt sem tudtuk, hogy az előző lemezből mennyit adtunk el. Nagyon rosszul mondjuk nem fogyhatott, mert volt belőle két utánnyomás. Leadtuk a következő lemez demóját 1999-ben, amin már a zöld lemezes (A gyengébbek kedvéért) dalok voltak. A kiadónak nem tetszett, de nem tudtuk, hogy mi a baj vele. Csúnyák a szövegek? Sztereó? Hangos a gitár? Erre a Mezei olyan dühös lett, hogy lemondta a szerződést. Akkor elkezdtünk házalni kiadóknál, de nem jártunk sikerrel. Nem sokkal később örököltem egy házat, amit felújítottam és akkor elfelejtődött az egész. Ezért lett csak 2006-ban kiadva.
– mondja Szántó Faszi. A lemez dalai hiába voltak már meg szinte rögtön az előző lemez után, a felvételek időben sokáig elhúzódtak, mert a hangzással elégedetlen zenekar háromszor újra felvette a részét.
Mivel nem volt határidőnk meg kimentünk a divatból, ezért nem siettünk vele nagyon. Aztán kiadó híján valahogy CD-formába kellett önteni, kölcsönkunyeráltunk jobbról-balról és csináltattunk 200 cédét, de nem volt rajta vonalkód, a boltokban ezért nem vették be. Így a terjesztésen bukott meg végül az egész, kellett volna hozzá egy cég – a lemezkiadásnak ezt a részét egyáltalán nem értettem.
Ha fizikai formában nem is döngette a MAHASZ-listát A gyengébb kedvéért lemez, a digitális terjesztés annál jobban sült el: akkoriban indult a dalok.hu online zeneáruház, ahol aztán az album meglehetősen jól fogyott, a dalok meg egyébként is továbbélnek a Fuck igazi terepén: a koncerteken.
http://youtu.be/jKcVqiy1cs0
