GULAG fantázia a Könyvkóstoló irodalmi esten
Immár ötödik éve létezik egy irodalmi est, mely nem a fővárosban, de biz’ Tiszakécskén, az Alföld szép, barátságos és befogadó városkájában tartatik, bizonyítván, hogy vidéken is élnek olvasni szerető, az irodalom és alkotói iránt egyaránt érdeklődő emberek.
2010. november 5-én, pénteken este 18 órától a Könyvkóstoló különleges estet tart
GULAG fantázia címmel.
Akik két gitárral előadják: Balla Ferenc és Balla Gergely, azaz Bakó Fegya és Mózsi
Dalok, történetek a GULAG-ról
A legóvatosabb becslések szerint is legalább húszmillió ember szenvedett e szovjet büntetésvégrehajtási táborok működésének négy évtizede alatt. Az elítéltek zöme nem élte túl az embertelen megpróbáltatásokat.
A magyar közvélemény – hivatalosan – a hatvanas évek elején Lengyel József Igéző című novellagyűjteményéből és Alekszandr Szolzsenyicin Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregényéből értesülhetett a hitleri fasizmusra hajazó embertelenségekről. A rendszerváltás óta napvilágot látott a nagykanizsai Rózsás János Keserű ifjúság című visszaemlékezése, Varlam Salamov KOLIMA-ja, Juz Aleskovszkij több kötete, és Szolzsenyicin tudományos igényű, hol lírai, hol drámai, kétezer oldalnál is bővebb A GULAG szigetvilág című monográfiája.
A GULAG fantázia műsor prózai vonulata ezekből a művekből építkezik.
És a dalok… A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján ezerszám másoltak egy hangkazettát az akkori NSzK menekülttáboraiban élő kelet-európai emigránsok. Közülük csak az orosz ajkúak érthették pontosan a szövegeket, de a dalok hangulata mindegyikük szívéhez elért. A legenda szerint orosz romák a Szovjetúnióból elmenekülve Párizsig futottak; ott az utolsó pénzükön stúdiót béreltek, és följátszották, fölénekelték a lágerek dalait, amelyeket a lelkükben csempésztek át a vasfüggönyön. Ezek a XX. század különös népdalai.
A GULAG fantázia fordítója, szerkesztője, előadója Bakó Fegya a kilencvenes évek végén kapta meg a ronggyá hallgatott kazettát. Már az eredeti felvétel szövegei is hiányosak voltak. Beletörlések szaggatták a tán századszorra átjátszott másolat dalait. Így aztán Fegya kénytelen volt afféle restaurátori munkát végezni: a GULAGról meglévő ismeretei és a dalok hangulata alapján írta meg a magyar szövegeket a Párizst visszasíró hajdani diákról, a lova után vágyakozó cigánylegényről, a büntető zárkáról, a frontra hajtott rabokról, az intervenciós fogoly lengyel hadnagyról, görög tábornokról. A szövegek közül egyetlen egy szerzője ismert: Juz Aleskovszkij Sztálinhoz írt sorai több dallamváltozattal élnek a hajdani Szovjetúnió népei körében.
Az előadás keretjátékában Bakó Fegya a fiának, Mózsinak meséli el a GULAGot megjárt és túlélt nagybátyja, Bakó Endre történetét.
Az est házigazdája: Böszörményi Gyula író
MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK –
Bp-ről az autópályán csak egyetlen óra az út!
Helyszín: Tiszakécske, Városi Könyvtár
GPS koordináták: 46.9299 / 20.1015
A cikk elején látható rajz Mihail Disztergeft munkája