Az ónos eső olyan meteorológiai jelenség, amikor az esőcseppek felszínre érkezése előtt az atmoszférában fagy és jéggé válik, majd a felszínre érkezve megolvad. Ez az időjárási körülmények függvényében bárhol és bármikor kialakulhat, de általában hideg téli napokon fordul elő.
Az ónos eső akkor keletkezik, amikor a levegő fentebb lévő rétegei alacsony hőmérsékletűek, de a felszín melegebb. A csapadék ezekben a hideg rétegekben fagy meg, majd amikor lefelé mozog és a melegebb rétegekbe ér, olvadással válik esővé. A felmelegedés után azonban, amikor az esőcseppek elérkeznek a felszínre, azok megfagynak, és kialakul az ónos eső.
Az ónos eső leggyakrabban azokban térségekben fordul elő, ahol változó hőmérsékleti zónák találkoznak, például hideg északi szelek ütköznek melegebb légtömegekkel. Az észak-amerikai, európai és ázsiai térségek télen gyakran tapasztalnak ónos esőt.
Az ónos eső veszélyes lehet a közlekedésre és az infrastruktúrára, mivel az ónos borítás csúszós utakat, járófelületeket, vezetékeket eredményezhet.
A legnagyobb ónos esők gyakran Észak-Amerikában és Európában fordulnak elő. Az észak-amerikai Nagy-tavak térsége és az északi régiója ismertek a hideg szelek és a meleg levegő ütközéséről, ami ónos esőt eredményezhet. Az európai Alpok környékén és a Skandináv országokban is gyakran előfordulnak ilyen jellegű időjárási események.
