Hangba burkoljuk a Palotanegyedet! – Tóth Árpád interjú

Egy ártatlan sajtótájékoztatóra indultam, de végül a bögyömből préseltették ki velem saját hajmeresztő hangomat, mikor a Kórusok Éjszakája Sajtóbeéneklés elnevezésű, a média képviselőinek rendezett eseményen vettem részt. A program ismertetése mellett, volt gyönyörűen éneklő, random énekes leányzó, vándorlótúra a Palotanegyedben és közös éneklés mind a sajtó, mind a kóristák részvételével.

Idén május 24-én 2. alkalommal rendezik meg a Kórusok Éjszakája – Hangot a térnek! című kezdeményezést. A Palotanegyedben este 6-tól 11-ig garantáltan éneklő emberekbe botlunk és a bátrabbak csatlakozhatnak is a dalolászáshoz. A szervezők célja, hogy bebizonyítsák, bizony bárki lehet énekes!

Miután kihevertem saját hangomat, valamint a tényt, hogy abban másoknak is része volt, az esemény egyik főszervezőjével és a Csíkszerda Kórus vezetőjével, Tóth Árpáddal beszélgettem.

Ha éneklésre kerül a sor, az átlagemberek többsége szégyenlősen összeszorítja a száját és igyekszik lapítani. Ennek ellenére az első Kórusok Éjszakája nagy sikert zsebelhetett be és sok torokból varázsoltátok elő a hangot. Mikor és mi okból pattant ki a fejetekből az ötlet, hogy a Józsefvárosi Palotanegyedet ellepjétek muzsikával és minél több embert igyekezzetek éneklésre ösztönözni?

A Kórusok éjszakájának ötlete körülbelül két évvel ezelőttre tehető, melynek indulólöketét egy beszélgetés adta, melyet kórusom egyik oszlopos tagjával, Szálka Zsuzsával folytattam. Zsuzsa kulturális téren már nagyon sok mindent sikerre vitt, önkéntesekkel és profikkal is egyaránt. Ő vetette fel, hogy azt, amit csinálunk, jó volna formába önteni és megmutatni egy nagyobb közönségnek is. Ezzel kvázi fel is kért a további együttműködésre és megszületett a Kórusok Éjszakája, amelyet egy kellemes májusi estén szerettünk volna megrendezni. A szervezés nagy részét a Halastó Közhasznú Egyesület keretében, a Csíkszerda Kórus végzi, mely egy olyan amatőr egyesület, akik kedvtelésből énekelnek együtt. A dalkör körülbelül 90-95 tagot számlál és ebből a csoport fele aktív résztvevője nemcsak az éneklésnek, hanem a szervezési munkának is.

Tavaly és idén is a Palotanegyedet töltitek meg énekszóval. Miért pont erre a területre esett a választás?

Az volt a víziónk, hogy ne egy országot, de még csak ne is egy komplett várost támadjunk be. Olyan helyszínt kerestünk, ahol a betévedt ártatlan járókelő vagy a koncertlátogató egy nagyon biztonságos zenei közegben érzi magát. Éppen ezért adott volt, hogy viszonylag kis területet kell választanunk és az öt állandó helyszínünknek közel kell lennie egymáshoz. Ezek után túl sok alternatívánk nem volt, ráadásul egy csendes városrészt szerettünk volna, ahol nincsenek túl nagy utak és zaj. Így esett a választás Józsefváros gyöngyszemére, a Palotanegyedre. A területen nagyon sok belső udvar, tér, erkély, szűk utca, ablak található, amelyek alkalmasak a koncepciónk kibontakozására.

Az 5 állandó helyszín mellett (Építész Udvar, FSZEK Zenei Gyűjtemény Kertje, Pesti Jézus Szíve Templom, Gesztenyés Kert, Rajk László Szakkollégium) 15 másik helyen várható úgynevezett kórus kommandó. Ezek kisebb utcák, ablakok, erkélyek, vendéglátóipari egységek, úgyhogy nehezen tudnám elképzelni, hogy aki május 24-én a józsefvárosi Palotanegyedbe téved, ne találkozna éneklő emberekkel.

Sok kórus igyekszik műfajilag egységes lenni, azonban egy ilyen, tömegeket megmozgató eseménynél fontosnak tűnhet, hogy minél változatosabb legyen a stílus, minél többféle dal szólaljon meg. Törekedtek erre?

A műfaji sokszínűség az egyik legfontosabb alapelvünk, már maga a műsorfüzet is úgy alakult ki, hogy jelezzük, többféle műfajban énekelnek az együttesek. A nótákban az egyetlen közös pont az acappella, vagyis mindenki hangszerkíséret nélkül fog énekelni, hangosítás nélkül. Az kórusok lehetnek 4 tagúak, de 70 tagúak is, teljesen változó összetételűek. 5 fő műfajba soroltuk az énekkarokat: vannak a könnyűzenék – jazz, gospel – világába elkalauzoló előadók, lesznek a klasszikus kórusrepertoárt képviselő énekesek, ami elsősorban a 20.századból származó énekek dalolását jelenti. Vannak kortárs kórusaink, akik meglepő módon nemcsak elborult vagy nagyon nehezen megérthető dalokat énekelnek, hanem akadnak köztük módfelett könnyen emészthető, a könnyűzene határát súroló művek is. Külön kategóriát intéztünk a népzenének, illetve a népi indíttatású zenéknek is. Ide nemcsak a hagyományos kórusrepertoárban felsorakoztatott népdal feldolgozások tartoznak, hiszen számos együttes, különböző népek muzsikáit ötvözi a magyar népzenei elemekkel, létrehozva ezzel egy fantasztikusan autentikus hangzású, különleges műsort. Az utolsó kategória a régi zene, amely egy páratlan terület. A kórusoknak ez egy féltve őrzött, dédelgetett kis kincse, ugyanis nagyon jól énekelhető repertoárról van szó. A régi zene egy fantasztikus része a kóruséneklésnek, amit nagyon szeretnénk megmutatni, ezért is szenteltünk neki külön kategóriát.

A helyszínek és a dalok műfaja között van összefüggés?

Nem, az egész egy kevert dolog. Az összes helyszínen figyelmet fordítottunk arra, hogy minden műfaj megtalálható legyen.

Melyik dalt várod a legjobban?

Talán a záró éneklést, mert úgy gondolom az lesz a legnagyobb élmény mindenkinek. A közönség és a résztvevők, Zámbó Jonatán Este van már, késő este… című népdalfeldolgozását fogják hallani illetve együtt énekelni.

A szervezők mindenkit szeretettel várnak, május 24-én, 19 órától. Részletes programok: http://korusokejszakaja.hu/events

Megosztás: