Markó Iván emlékére vetítették: Jézus, az ember fia

A Pannonia Entertainment – Pannonia Movie ingyenes vetítéssel tisztelgett Markó Iván emléke előtt május 15-én vasárnap, matiné előadásban, 13.00-tól a II. kerületi Cinema MOM moziban, ahol levetítették Jézus, az ember fia című filmet.

Csillag Pál, az MTE mesteroktatója így összegezte Markó Iván kiemelkedő művész pályafutását:

„Markó Ivánt csak harmadik próbálkozásra vették fel az Állami Balett Intézetbe, ahol 1967-ben végzett Hidas Hedvig vegyes évfolyamában. 1968-tól 1972-ig a Magyar Állami Operaház balettművésze, címzetes magántáncosa volt. 1972 és 1979 között Maurice Béjart társulatának, a XX. Század Balettjének vezető szólistája, ahol sikerei csúcsán 1974-ben a nemzetközi tánckritikusok a világ tíz legjobb táncosa közé választották. Pályájának emblematikus szerepét, Béjart Tűzmadarának címszerepét 1973-tól 1978-ig táncolta az Operaházban is. 1979-ben végleg visszatért Magyarországra, és a Balettintézet akkor végzős évfolyamának tagjaival (köztük egyetemünk kuratóriumának elnökével, Kiss Jánossal) megalapította a Győri Balett társulatát, melynek 1991-ig igazgatója és koreográfusa volt. Társulatával rövid idő alatt beutazta a világot és többek között a Baltimore-i Világszínházi Fesztivál fődíját is megnyerték, A csodálatos mandarinnal. 1981-ben a győri táncművészképzés megszervezése is az ő nevéhez fűződött, ahonnan az elmúlt több mint negyven évben sikeres táncművészek sokasága indult el a pályán. Számos helyen volt vendégkoreográfus: a Bayreuth-i Ünnepi Játékok, a jeruzsálemi Rubin Akadémia, Bécs, Párizs és Sydney voltak ennek a legfontosabb állomásai. 1996-ban megalapította Magyar Fesztivál Balettet, mellyel újabb sikereket ért el annak 2013-as megszűnéséig. Művészetét számos díjjal értékelték itthon és külföldön is.”

/a Magyar Táncművészeti Egyetem honlapja/

„A Jóistennel nagyon jóban volt (…) Ezért is történhetett meg, hogy 1986-ban, vagyis a rendszerváltás előtt, a kommunizmusban megcsinálta a Jézus, az ember fia című előadást, amelynek a bemutatóján ott voltak a vezető magyarországi papok, akkor, amikor erről nem lehetett beszélni. (…) Az istenhitét a munkásságán keresztül mindenki érezte, a tanítványai, a kollégái és a közönség is.”

Popova Aleszja 04. 21-i nyilatkozata az Origo.hu-nak

„… Örkényt, Adyt, Fitzgeraldot, és most már Hellert, Eszterházyt bármikor leveheted a polcról. (…). Csajkovszkijhoz, Chopinhoz, Ravelhez, Edith Piafhoz egy hallgatható zeneszerszám bármikor elvisz. Markó Iván Győri Balettje megismételhetetlen. Nem lesz újra. Ünnepnapokon megéljük. Mert megérhettük.”

/Tóth Ilona: Győri Balett 40. Egy színpadon Markó Ivánnal, Kolozsvári Szalonna, 2019. szeptember 29./

Megosztás: