November 30-án rendezték meg az Esterházy Art Award 2021 díjátadó ünnepségét és kiállítás megnyitóját a Ludwig Múzeumban. Az Esterházy Privatstiftung 2009 óta a kétévente átadott díjjal és a hozzá kapcsolódó kiállítással támogatja a magyarországi kortárs művészetet. A díjra jelölt művészeket, illetve a fejenként 5000 euróval jutalmazott három díjazottat független nemzetközi zsűri választotta ki. A díjra 40 évnél fiatalabb magyar származású művészek alkotásait várták. Az idei kiállítást az Esterházy Privatstiftung Esterházy V. Pálnak (1901-1989), a magyar tudomány és kultúra nagy mecénásának ajánlja. Egy nemrég megjelent kutatásból derült ki, hogy Esterházy Pál már 1937-ben alapított egy Esterházy-díjat. A magyar művészeti életre jelentős hatást gyakorló mecénási tevékenységét Esterházy Marcell dolgozta fel a kiállítás első termében látható videókollázsában.
Az idei Esterházy Art Award-ra 282 pályázat érkezett, ebből 26 került be a kiállításba és a shortlistre. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója a kiállítás megnyitója előtt elmondta: a zsűrinek nehéz dolga volt, amikor el kellett döntenie, mely pályázatok kerüljenek be a 26 közé. Ottrubay István, a díj alapítója, az Esterházy Privatstiftung vezérigazgatója szerint az Esterházy Art Award hihetetlen fejlődésen ment keresztül az elmúlt tizenkét évben.
Vitus Weh, az Esterhazy Privatstiftung művészeti tanácsadója, a kiállítás kurátora kiemelte: a kiállításon szereplő pályaművek közül sok alkotás foglalkozik a materialitás és a testiség szerepével. A megnyitó után a kurátor tartott tárlatvezetést, és a művészek meséltek alkotásaikról.
Kiss Adrian a textiltárgyakból álló installációjáról elárulta, hogy az alkotások jól jellemzik az elmúlt 3 évének inspirációját és anyaghasználatát.
„Azért választottam a textilt, mert ez áll a legközelebb az inspirációs érdeklődésemhez. Rengeteg inspirációt meríthetek a divat világából, a hétköznapi tárgyakból. Igyekeztem olyan installációt létrehozni, mely ezeket összetömöríti. Mindegyik darab egy külön történet, egy test, egy levedlett része az embernek. Az ember hiánya erősen megjelenik az installáción belül.”
Ádám Dóra cipőt ábrázoló műve a Chunky Steps sorozatának egyik fődarabja.
„A pandémia kezdetén, ahogy kiürült az utca, a divattermékeken, főleg a cipőkön észrevettem az organikus formákat. Ezt a motívumot emeltem be a képekbe, tulajdonképpen fiktív termékeket festettem le. Konceptuális döntés volt, hogy klasszikus táblakép formában, a festészet technikai, színbeli tulajdonságaival jelenítsem meg azokat az érzékenységi faktorokat, amik nagyon erősen hatnak rám”
– mondta a képzőművész.
Tollas Erik a filmgyártásban dolgozik. Installációjához olyan újrahasznosított anyagokat, plexit, fémet, bőrt használt fel, amiket a stúdiókból kiselejteztek.
„Munkáimban a látható és a láthatatlan vizuális és konceptuális lehetőségeit vizsgálom. Érdekel a műtárgyak létrehozásának folyamata, új eszközöket és technikákat keresek, amelyek lehetővé teszik számomra, hogy a festészet egy bizonyos koncepcióját megvalósítsam, és ezzel egyidejűleg az újrahasznosítás egy vonzó koncepcióját is létrehozzam”
– mesélte az alkotó.
Trapp Dominika installációja egy önreflexiós munka eredménye, menynek során azt vizsgálta, milyen szerepet tölt be a festészetében a hajcsat.
„10 évvel ezelőtt készítettem az első olyan festményemet, amin látható a zöld hajcsat. Valahogy beúszott a festészetembe és időről időre előkerült. Hosszas gondolkozás, kutatás és önreflexió után arra jutottam, hogy a hajcsat tulajdonképpen a feminista ideológia szimbóluma, ami számomra a valóságot különféle alakzatokba fésüli. A képeken ez a gondolkodási folyamat látható, a képek hátulján pedig az önreflexiós munka során született gondolatok feljegyzései olvashatóak”
Ulbert Ádám is „egzotikus“ módon foglalkozik művészetében a Távol-Kelettel. De nem a formális megújulás lehetősége foglalkoztatja, hanem a nem-megértés felfedezése:
„Történelmi időszakok más hiedelemrendszerei és tudatállapotai érdekelnek, amelyek egy új mentális ökológiát teremthetnek“
– mondta a művész.
A díjra jelölt, egyben kiállító művészek: Balázs Nikolett, Bilak Krystyna, Czene Márta, Dallos Ádám, Dóra Ádám, Fábri Zachary, Fridvalszki Márk, Horesnyi Bálint, Kádár Emese, EJTECH – Kárpáti Judit Eszter és Esteban de la Torre, Kiss Adrian, Kiss Adrienn Mária, Koós Gábor, Kútvölgyi-Szabó Áron, Melkovics Tamás, Neogrády-Kiss Barnabás, Pintér Gábor, Rózsa Luca Sára, Rudas Klára, Süveges Rita, Schwéger Zsófia, Szabó Eszter, Tollas Erik, Tranker Kata, Trapp Dominika, Ulbert Ádám.
A tárlatvezetés után megrendezett díjátadó ünnepségen Fabényi Julia köszöntötte a jelenlévőket. Mint elmondta, az Esterházy Art Award egyedülállóságában és gazdag javadalmazásában is a kortárs művészeti élet legfontosabb eseményei közt szerepel.
„A válogatás megközelítően hitelesen foglalja össze a jelenben aktuálisan létező művészeti pozíciókat.”
Az Esterházy Art Award 2021 nyertesei: Rózsa Luca Sára, Tranker Kata és Ulbert Ádám.
A zsűri értékelése:
Rózsa Luca Sára (✽1990 Budapest, Budapesten él és alkot) erős, szinte pszichoanalitikus áthallásokkal párosuló alkotásai egy hiteles és nagyon is kortárs festőművészről árulkodnak. Óriási vásznai a reneszánsz portréfestészetre emlékeztetnek, meztelen testeket ábrázolnak egy sajátos, természeti közegben. Rózsát minden festői képessége ellenére azonban nem az ábrázolás vagy reprezentáció módja érdekli igazán, ennél sokkal mélyebbre ás, a szubjektum és a természet pszichológiai szintjeit vizsgálja, az egyes személyiségeken belül uralkodó feszültségekre, sőt, kettőségekre világít rá. Miközben az utópikus Árkádi-át, a mából egy másik világba vezető kiutat keresi, a jövőben vagy a múltban találja magát. Művei túlságosan is illeszkednek bonyolult mindennapjainkhoz.
Tranker Kata (✽1989 Székesfehérvár, Budapesten él és alkot) az idén harmadszorra short-listás az Esterházy Art Awardon, a zsűritagok így 2015 óta kísérik figyelemmel munkásságát. A sokszor apró, efemer anyagok felhasználásával készült alkotásai idén egy merész léptékváltással nagyobb méretű szobrokká és installációkká alakultak át, melyek először a berlini Collegium Hungaricum csoportos kiállításán voltak láthatók. Antropomorf, képzeletbeli teremtményei mitológiai és őskori narratívákat szólaltatnak meg, miközben a sci-fi világát is megidézik. Művei az együttlétezés és az anyaság szubjektív, személyes tapasztalatait is tematizálják. Tranker a tudományok különböző területein folytatott megfigyeléseit ötvözi a mindennapi életbe beszivárgó és a valóságot áthágó művészetével.
Az Amszterdamban tanult Ulbert Ádám (✽1984 Budapest, Budapesten él és alkot) egyéni, kiforrott, minden ízében nemzetközi hangot képvisel a hazai művészeti színtéren. Expresszív festészete természettudományos tételeket és mitológiai toposzokat vegyít egymással, személyes narratívákat teremtve. Friss sorozatán – a családi örökség kapcsán – a japán kultúra egzotikus nyelvezetével vet számot, az elvágyódás sosem volt bizarr úticélját írva körül. Figuratív vásznai és háromdimenziós bronzszobrai felvillantják a képzelet szabadságának – ma különösen aktuális – metafórikus lehetőségeit.
Az Esterházy Art Award – Young Scene Hungary – Short List 2021. kiállítás 2022. február 13-ig látogatható a Ludwig Múzeumban.
