Trumpetissimo – Trombitagála (2021. július 2. péntek, 19.30)
Emlékeznek a három tenor világszerte sikeres koncertjeire? A trombita hangja nem kevésbé fényes és szárnyaló, mint a tenoroké, ami pedig a hangszer magyar virtuózait illeti, jó néhányan közülük abszolút világklasszisok, akik a legnagyobb zenekarokkal, a leghíresebb koncerttermekben lépnek fel. Ebből merít inspirációt a Trumpetissimo – Trombitagála programja, melyben egy, két, négy, sőt hat (!) trombita is hallható lesz egyszerre, különféle versenyművekben és feldolgozásokban. Kihagyhatatlan élménynek ígérkezik!
Azt jó ideje megszokhattuk, hogy a hegedűre, zongorára, orgonára írt művekből egész estés műsorokat állítanak össze a komolyzenei élet szervezői, ám az valódi kuriózumnak számít, hogy a trombita saját gálaestet kapjon. Pedig ha belegondolunk, voltak idők, amikor ennek a lenyűgöző hangú instrumentumnak az ősei rendkívül fontos szerepet játszottak akár a hadi eseményeken is, közvetlen elődei pedig az ünnepélyes alkalmak főszereplőiként az uralkodók és főurak belépőjét kísérték. A július 2-án látható trombitagála egészen ez utóbbi időktől napjaink alkotásaiig ad ízelítőt a hangszer izgalmas repertoárjából.
De mit érdemes tudni ezekről a művekről? A már fent említett, igen népszerű hangszerekhez képest a trombitára írt alkotások köre valóban szűkösnek számít. A barokk korszakban persze nagy számban születettek darabok egyebek mellett Händelnek, Torellinek és Telemannnak köszönhetően, ám Vivaldi például mindössze egyetlen versenyművet komponált erre a hangszerre, ezért a trombitaművészek gyakran folyamodnak átiratok és feldolgozások készítéséhez. Szerencsére napjainkban is egyre több mű születik a hangszerükre és szárnykürtre is, amely egy mélyebb tónusú tagja a hangszercsaládnak.
A hazai trombitaoktatás világviszonylatban is kiemelkedő, így nem meglepő, hogy a hangszer legjelesebb művészei igazi világjárók, a komolyzenei élet elsőrangú koncerttermeinek állandó vendégei. Boldoczki Gábor trombitaművész számára például maga Krzysztof Penderecki is komponált egy művet, Maurice André pedig úgy konferálta fel egy versenyen, hogy
„Henri Tomasi darabját Boldoczki Gábor fogja előadni – úgy, ahogy én mindig is szerettem volna.”
A Müpa gálaestjén tehát a hangszer magyar virtuózai lépnek színpadra több generációból, akik közül többen is világklasszisok: a már említett Boldoczki Gábor és egykori tanítványa, Pálfalvi Tamás, aki a New York-i Carnegie Halltól a tokiói Suntory Hallig számos hangversenyterem közönségét nyűgözte már le, Tarkövi Gábor, a Berlini Filharmonikusok egykori szólótrombitása és Richter Gábor, aki 2006 óta a lipcsei Gewandhaus Zenekar első trombitása. Csatlakozik hozzájuk Rónai Gábor és Seidl Dénes is, akik személyében ígéretes, ifjú tehetségeket ismerhetünk meg. A Liszt Ferenc Kamarazenekar kíséretével megszólaló műsor alapja a barokk repertoár, Corelli, Tartini, Vivaldi, Torelli, Franceschini, Rebel, Stölzel alkotásai, ám az esten felcsendül a 20. századi Erickson egy virtuóz darabja is. Annyit még elárulhatunk, hogy ez utóbbi egy meglehetősen szokatlan produkció lesz, amelyben nemcsak a hangszer, de a művész hangszálai is szerepet játszanak majd…
