Elutasította a barcelonai önkormányzat, hogy a katalán város kikötőjében épüljön fel a szentpétervári Ermitázs múzeum spanyolországi fiókintézménye.
A kikötői hatóságok, amelynek tulajdonában van az érintett terület, korábban áldásukat adták a nagyszabású tervre, hogy közvetlenül a tenger mellett épüljön fel az új, modern, 15 ezer négyzetméteres múzeum épülete, amelyben öt emeleten hét nagy kiállítótermet rendeznének be.
Az önkormányzat a megvalósíthatósági tervről négy jelentést rendelt meg, amelyek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a múzeum a kikötőben túl nagy terhet jelentene a városi tömegközlekedésre, és jelentősen megnövelné a közlekedést a már amúgy is forgalmas utakon Barcelona peremterületén. Az önkormányzat alternatív helyszíneket javasolt, de a beruházók ragaszkodnak az eredeti tervükhöz.
Az Ermitázs fiókintézményének felépítésére a Varia befektetési alap és a Valerij Jaroszlavszkij orosz üzletember, valamint Uj Pallares katalán építész tulajdonában lévő Barcelona Kulturális Fejlesztése nevű vállalkozás tett javaslatot. A befektetők megnyerték maguknak Ito Tojo Pritzker-díjas japán építészt a múzeum megtervezésére.
„A terveknek alkalmazkodniuk kell a városhoz és nem fordítva”
– indokolta az önkormányzat döntését Janet Sanz polgármester-helyettes aki régóta úgy véli, hogy a múzeum nem való a kikötőbe.
A terv ellenzői megkérdőjelezik az 53 millió eurós költségvetéssel tervezett múzeumépítés pénzügyi megvalósíthatóságát. Sanz korábban kétségeinek adott hangot amiatt is, hogy az intézmény megnyitása első évében 850 ezer, majd egy év múlva már 1,5 millió látogatót vonzana, ahogyan azt a befektetők remélik.
Az önkormányzat ellenvetése ellentmond azon céljának, hogy Barcelonát kulturális desztinációvá alakítsa át. A hónap elején meghirdetett járvány utáni kampányának mottója ‘Barcelona, ahogyan soha nem láttad’.
A katalán város több mint 80 múzeum otthona a Picasso Múzeumtól a Joan Miró Alapítványig.
