Találkozások és átadások a 70. Berlinalén
Csütörtökön kezdődött meg a jubileumi kiadását ünneplő Berlinale. A 70. berlini filmfesztiválon számtalan újdonság fogadja a világ minden tájáról Berlinbe látogató filmrajongókat és a szakmát. A filmes mustrát 18 évig vezető, legendás Dieter Kosslick tavaly távozott a fesztiváligazgatói pozícióból, helyette ketten vették át a vezetést: Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek, akik már az első évben különleges újdonságokat vezettek be a világ egyik legjelentősebb filmfesztiválján.
Az új igazgatópáros egyik újítása az On Transmission (‘Átadás’) program, amelyet a 70. évforduló alkalmából alapítottak. Hét jelentős, a Berlinaléhoz köthető rendezőt hívtak meg, és azt kérték tőlük, hogy hozzanak magukkal egy számukra fontos vendéget és annak egy filmjét. A program egyik résztvevője, az első napon bemutatkozó alkotó Enyedi Ildikó volt. A három éve Arany Medvét nyert rendező tanítványát, Szilágyi Zsófiát hozta el a Berlinaléra, ahol mindkettejük legutóbbi filmjét – a Testről és lélekről-t, illetve az Egy napot is levetítették, a két vetítés közt pedig a két rendező beszélgetett a filmművészetről.
A már eddig is létező szekciók mellett (versenyprogram, különleges vetítések, Panorama, Forum) létrejött az új, Encounters (‘Találkozások’) elnevezésű versenyszekció, amely a mozi vitalitását hivatott ünnepelni. A programba beválogatott 15 film mindegyike más-más formában reprezentálja a mozgókép erejét: van közte politikai, társadalmi, intim hangvételű, elbeszélő, önéletrajzi és szürreális mű is.
Az Encounters sokszínű válogatását Cristi Puiu román filmrendező majdnem három és fél órás, monumentális, filozofikus műve, a Malmkrog nyitotta meg. A film az első világháború előtti időkben, valahol az Osztrák-Magyar Monarchia keleti szélén játszódik egy kastélyban, ahol orosz, magyar és francia arisztokraták elmélkednek az emberiség nagy kérdéseiről (mi a jó és rossz közötti különbség? lehet-e erkölcsös a háború? mit jelent európainak lenni? létezhet-e olyan helyzet, amikor embert ölni nem bűn, sőt kifejezetten erkölcsös tett? ki a jó keresztény?), miközben a háttérben szolgák sürögnek-forognak és viszik a háztartást, gondoskodnak az urak életének minden apró mozzanatáról.
A hat részre osztott, lassú sodrású, mégis mindvégig feszes tempójú, lenyűgöző erejű filmben főleg franciául, de németül, angolul és oroszul is beszélnek. A magyar nézők felkaphatták a fejüket az István nevű szolga nézőpontját bemutató epizód hallatán, ahol magyarul beszél egymással a személyzet – illetve az elegáns vendégektől elzárt szobájában magányosan haldokló, egy másik generációt képviselő, idős nemes története is magyar nyelven bontakozik ki.
A román új hullám egyik legjelentősebb alkotójának tartott Puiu hosszú, vágás nélküli jelenetekben, és gyönyörű, festményszerűen megkomponált képekben reflektál a századforduló környékén alkotó orosz filozófus, Vlagyimir Szergejevics Szolovjov Három beszélgetés a háborúról, a haladásról és a világtörténelem végéről című művére. A Malmkrog felkavaró film, amelyben a végtelen hosszúnak tűnő, ám annál frappánsabb beszélgetések a székhez szegezik a nézőt, és ezeket az eszmecseréket olykor sokkoló, szürreális, a térből és időből kiszakadó jelenetek szakítják meg. Hossza és nehéz nyelvezete miatt nem könnyű néznivaló, de egészen biztosan megéri: a Malmkrog különleges, fojtogató hangulata, vizuális szépsége, gondolatisága és sokkoló ereje sokáig a nézővel marad.
Deák Zsuzsanna
