Az éjszakai lepkéket, köztük a legnagyobb családnak számító bagolylepkék egyedeit, lepkelesen mérik fel a természetvédők szombaton a nyíregyházi Sóstói-erdőben.
Szigetvári Csaba, a helyi E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület projektvezetője az MTI-nek szerdán elmondta, hogy este 21.00 és éjjel 2.00 óra között a város melletti fás terület régi erdészházánál fénycsapdák segítségével figyelik majd meg a lepkéket, rovarokat.
A „lepkék éjszakáján” biológus szakember segíti majd az önkéntesek munkáját, akik úgy nézik és vizsgálják meg a pillangókat, illetve az éji bogarakat, hogy azoknak ne essen bántódásuk.
Az állomány felmérésével az erdei ökoszisztéma jobb megismeréséhez szeretnének hozzájárulni a természetvédők, akik a korábbi lesek alkalmával mintegy 200 lepkefajt mutattak ki a Sóstói-erdőben.
Szigetvári Csaba tájékoztatása szerint a világ legnagyobb, 35 ezer fajt számláló bagolylepkefélék családjának egyedei közül több él a mintegy 370 hektáros nyíregyházi erdőben. Remélik például, hogy a fénycsapdához odamerészkedik majd a látványos piros és fekete öves bagolylepke, valamint a tarka zöld bagolylepke. A csapdához várják a szőlőszender és az acélszínű zuzmó lepkét is.
A kártevő lepkék közül a tölgyi ilonca, az amerikai fehér medvelepke és a gyapjaslepke egyedeit szeretnék megtalálni. A Sóstói-erdőben védett lepkefajok is láthatók, azok – az atalanta, a fecskefarkú és a farkasalma lepkék – azonban csak nappal szállnak, éjszakára elbújnak a ragadozók elől.
A lepkék ugyanis a szintén éjjel repülő denevérek fontos táplálékát jelentik. A nyírségi erdőben gazdag denevérfauna lakik az évszázados fák odvaiban. Él ott korai, törpe, vízi, szőrös karú, fehér torkú és az igen ritkának számító szoprán denevér is.
A bagolylepkék több faja a fülében lévő, különleges szervével egyébként képes elkerülni a támadó denevérek úgynevezett „radarnyalábját”, amely segít áldozatul ejteni a pillangókat.
A Nyíregyháza tüdejeként emlegetett Sóstói-erdőben a rovarok közül megfigyelhető még az imádkozó sáska, más névén az ájtatos manó is, amely a 2012-es év rovarja lett. Ez a sáskafajta ugyan a napsütötte, száraz réteket kedveli, de újabban a fás terület szegélyein, illetve az erdőt átszelő vasúti sínek mentén is megtalálható.
Rajta kívül a nagy- és a kis szarvasbogárnak, a hőscincérnek, a kék-, illetve a rezes futrinkának, a pompás virágbogárnak, a nagy- és kis orrszarvú bogárnak, valamint az aranyos bábrablónak is otthona a terület.
Forrás: MTI
{jcomments on}
