November 28-án nagy sikerrel mutatták be Sanghajban Lehár Ferenc kései remekművét, A mosoly országát, Káel Csaba rendezésében. A Shanghai Opera House és a Müpa közös bemutatóját már csak azért is páratlan érdeklődés övezi, mert az országban most először került színre a mű. A kínai-magyar koprodukcióban született látványos előadás 2019. február 1-jén mutatkozik be Budapesten.
Lehár késői operettjét 1929-ben mutatták be, a zeneszerző pályafutásának egyik meghatározó sikere ez az alkotás, évtizedekkel A víg özvegy (1905) és a Luxemburg grófja (1909) után.
A mosoly országa, Sanghaj főprőba
A történet természetesen szerelemről szól, s izgalmas mozzanata az európai nő és a kínai férfi, Lisa Lichtenfels grófkisasszony és a kínai nagykövet, Szu-Csong herceg kapcsolata, amely sajnos nem bizonyul életképesnek: a nagylelkű keleti arisztokrata végül maga segíti hozzá az általa imádott Lisát, hogy megszökjön tőle, Gustav von Pottenstein-Hatfaludyval. A sanghaji előadás különlegessége pontosan ebben, Kelet és Nyugat lenyűgöző találkozásában rejlik. Az európai rendező, karmester, és díszlettervező fémjelezte előadás kosztümjeit – mintegy 200 jelmezt – például egy Sanghajtól 200 kilométerre fekvő műhelyben készítették kínai jelmeztervező felügyelete mellett.
A mosoly országa, Sanghaj főprőba
A közönség hatalmas ovációval fogadta az előadást, melyet saját repertoárján tart a Sanghaji Opera, illetve a tervek szerint a produkció kínai és európai turnéra indul majd. Az első kritikai hangok egyenesen Puccini Turandotjához hasonlítják a művet, úgy a kifinomult zene, mint az európai-ázsiai kapcsolódások miatt. Káel Csaba így mesélt az előadásról:
„a kínaiakat szíven találta ez a csodás operett. Két kultúra különleges találkozását élhették át személyes élményként: az összekapcsolódás ráadásul a színpadon is megtörtént, hiszen valóban két különböző kultúrából érkeztek maguk a művészek is, ettől vált a mű a nézők számára igazán magával ragadóvá. Igaz, a kínai szólisták közül néhányan, Ausztriában vagy Németországban tanultak, európai hangképzésben is részesültek, ám például ahogy Mi szerepében az énekesnő a Lehár által elképzelt kínai dallamot énekli, vagy megszólal a Szu Csong által énekelt világhírű operettdalam, a Vágyom egy nő után, azzal itt Kínában is azonosulni tudtak, hiszen Lehár zenéjének elképesztő ereje van, egyszerűen fantasztikus hallgatni.”
A februárban a Müpában is látható előadás különlegessége szintén a nemzetköziségében rejlik, mivel a kínai szerepeket kínai, az európaiakat magyar és a kontinensről érkező művészek alakítják majd: Szu-Csong herceget a kínai tenor, Yijie Shi énekli, Lisa életre keltője pedig a Müpa közönsége által jól ismert örmény szoprán, Karine Babajanyan. Xu Zhong személyében a produkció karmestere is Kínából érkezik, de színpadra lép majd Ernyey Béla és Náray Erika is.
Február 1-jén és 2-án a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében csendülnek fel a felejthetetlen dallamok.
