Bécs a művészetek lázában ég. A múzeumok éjszakájának hetében, október 2-án nyitotta meg kapuit egy egyedülálló Bruegel-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, az Albertinában Monet rajongói gyönyörködhetnek a mester mintegy 100 művéből összeállított retrospektív tárlatban, számos más bécsi múzeum vonzóbbnál vonzóbb kiállításairól nem is szólva.
Id. Pieter Bruegel műveiből ez az eddigi legátfogóbb kiállítás a világon. A 16. század legjelentősebb holland mestere fennmaradt remekműveinek mintegy háromnegyedét, grafikái és rajzai közel felét gyűjtötték itt össze. A kiállítás bejáratánál nagyfelbontású vetített képekben gyönyörködhetünk és merülhetünk el a képek hihetetlen részletgazdagságában – ez azért is jó, mert a „time slot” ellenére is adódik pár perc várakozási idő.
A kiállító helyiségek zsúfolásig tömve, türelmesen kell várnunk, amíg egy-egy kép, grafika előtt legalább annyi időt eltölthetünk, amíg megcsodáljuk. A műveket – keletkezésük idejét figyelembe véve – tematikusan helyezték el. Az id. Bruegel karrierjének kezdetéről származó rajzokat, grafikákat a korai, „nyüzsgős” képek, tájképek, vallási tárgyú festmények követik, végül pedig a késői paraszt-kompozíciók.
Az oldalsó helyiségekben az egyes festmények restaurálásának kellékeit, munkamenetét és a kiállítással lezárult természettudományos Bruegel-kutatási projekt eredményeit látjuk.
Egy kérdés marad már csak: miért szégyelli magát a magyar, amikor kilép a kiállításról?
A tárlat anyagához számtalan képet, grafikát és rézkarcot kért és kapott kölcsön a világ különböző sarkaiból a Múzeum. Egyetlen festményt kellett csupán mással helyettesíteni: a Keresztelő János prédikációja című művet. Ezt a képet ugyanis az előzetes hozzájárulás ellenére a magyar állam végül mégsem adta kölcsön.
Rutkai Krisztina
