+ Jegyzet

Miért szégyelli magát a magyar, amikor kilép a Bruegel-kiállításról?

Bécs a művészetek lázában ég. A múzeumok éjszakájának hetében, október 2-án nyitotta meg kapuit egy egyedülálló Bruegel-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban – Rutkai Krisztina beszámolója.

Tömegben nehéz fényképezni. (Bruegel: Gyermekjátékok) A fotókat Nógrádi Gábor készítette.

Bécs a művészetek lázában ég. A múzeumok éjszakájának hetében, október 2-án nyitotta meg kapuit egy egyedülálló Bruegel-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, az Albertinában Monet rajongói gyönyörködhetnek a mester mintegy 100 művéből összeállított retrospektív tárlatban, számos más bécsi múzeum vonzóbbnál vonzóbb kiállításairól nem is szólva.

Vadászok a hóban

Id. Pieter Bruegel műveiből ez az eddigi legátfogóbb kiállítás a világon. A 16. század legjelentősebb holland mestere fennmaradt remekműveinek mintegy háromnegyedét, grafikái és rajzai közel felét gyűjtötték itt össze. A kiállítás bejáratánál nagyfelbontású vetített képekben gyönyörködhetünk és merülhetünk el a képek hihetetlen részletgazdagságában – ez azért is jó, mert a „time slot” ellenére is adódik pár perc várakozási idő.

Parasztlakodalom

A kiállító helyiségek zsúfolásig tömve, türelmesen kell várnunk, amíg egy-egy kép, grafika előtt legalább annyi időt eltölthetünk, amíg megcsodáljuk. A műveket – keletkezésük idejét figyelembe véve – tematikusan helyezték el. Az id. Bruegel karrierjének kezdetéről származó rajzokat, grafikákat a korai, „nyüzsgős” képek, tájképek, vallási tárgyú festmények követik, végül pedig a késői paraszt-kompozíciók.

Az oldalsó helyiségekben az egyes festmények restaurálásának kellékeit, munkamenetét és a kiállítással lezárult természettudományos Bruegel-kutatási  projekt eredményeit látjuk.

Egy kérdés marad már csak: miért szégyelli magát a magyar, amikor kilép a kiállításról?

A tárlat anyagához számtalan képet, grafikát és rézkarcot kért és kapott kölcsön a világ különböző sarkaiból a Múzeum. Egyetlen festményt kellett csupán mással helyettesíteni: a Keresztelő János prédikációja című művet. Ezt a képet ugyanis az előzetes hozzájárulás ellenére a magyar állam végül mégsem adta kölcsön.

Rutkai Krisztina

Miért szégyelli magát a magyar, amikor kilép a Bruegel-kiállításról?
3 hozzászólás

3 Comments

  1. KA

    2018-10-07 - 21:09

    A magyar állam ezúttal felelős tulajdonosként járt el, az a szégyen, hogy az újságíró nem tájékozódik, hanem egyetlen információtöredék alapján kijelenti, hogy szégyent hoz Magyarországra a Szépművészeti Múzeum. Holott ha rákeres erre a több mint egy hetes hírre, láthatta volna, hogy komoly veszélyben volt a festmény visszaszállítása.
    https://infostart.hu/kultura/2018/09/28/ujabb-feszultseg-ausztria-es-magyarorszag-kozott

  2. Zsófia

    Zsófia

    2018-10-09 - 11:32

    Kedves KA, elolvastam a linkelt cikket, és nem értem, mi volt itt a “komoly veszély”. Csak annyit ír, hogy a Batthyány család és a Güssing Alapítvány civakodik a kép tulajdonjoga miatt. Az más kérdés, amit az egész Brueghel-kiállításról írtak, hogy talán ez lehet az utolsó vándorkiállítás, mert kockázatos szállítani ezeket a képeket. De ez az információ nem szerepel az Infostart cikkében.

    • Bérczi Ági

      2018-11-30 - 17:46

      Kivételesen teljesen egyetértek a kormány óvatosságával. Lehet, hogy nem lett volna “komoly veszély” de az is lehet, hogy átláthatatlan jogi procerdura hálójába került volna a festmény aminek a vége előre nem látható. Ilyen esetekben jobb az óvatos előrelátás mint a nagyvonalú adakozás.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top