A Weinstein-féle zaklatási botrány után az egész világon egymás után láttak napvilágot a hatalmukkal visszaélő vezetők – férfiak és nők – szexuális zaklatásai. A hazai médiában Schilling Árpád feleségének, Sárosdi Lilla színésznőnek fiatalkori zaklatása verte ki a biztosítékot. A színésznő nem csak a történetet mondta el, de meg is nevezte zaklatóját, Marton Lászlót, a Vígszínház akkori igazgatóját. Marton László az ügy kirobbanása után levelet írt Eszenyi Enikőnek, a Vígszínház igazgatójának, amelyben arról értesítette, hogy alaptalanul vádolják, de ügye tisztázásáig lemond főrendezői megbízatásáról, és egyúttal felfüggesztette oktatói munkáját a Színház és Filmművészeti Egyetemen.
Itt, a történtekhez kapcsolódva, Radnóti Zsuzsa dramaturg szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelét közöljük.
A közös évtizedek – Radnóti Zsuzsa Marton Lászlóról
Természetesen tudom, hogy elfogultnak látszom, de az is vagyok Marton Lászlóval kapcsolatban.
Hosszú évtizedek személyes munkakapcsolata és barátsága köt össze minket. Évtizedek alatt, mint dramaturg sokszor dolgoztam vele együtt bemutatásra váró szövegeken. Ott ültem mögötte a próbáin, olyan előadásokra készülve, amelyek kiemelkedő értékekké váltak a színház repertoárjában, és gyakran ott ültem mögötte bemutatókon is az igazgatói páholyban. Próbavezetéseiben, instrukcióiban, próba utáni megbeszélésekben mindig a legkulturáltabb hangnemet használta, a másik ember, a másik alkotó-személyiség integritása, érzékenysége iránti tisztelettel. Így mondta el legtöbb esetben konkrét és segítő tanácsait, amelyek segítették a színészeket a szerepformálás személyes folyamatában, a partnerekkel való kapcsolattartásban. Tudtommal akár tanítványai, akár a társulat tagjai fordultak hozzá szakmai, egzisztenciális, érzelmi gondjaikkal, tanácskéréssel, mindig szolidáris volt velük. Próbált segíteni, ahol tudott, színházvezetőként is emberi és konstruktív légkört teremtett. Kiállt emberekért, akkor is, ha az éppen kockázatos volt.
Soha semmit a mostanában felbukkanó vádakról nem hallottam. Én magam – se idősebb, se fiatal társulati tagoktól, se nyilvános, se elsuttogott – súlyosabb panaszt emberi minőségéről sem hallottam.
Most, amikor mindenki eddigi életének kizárólag negatív eseményeiről értesülhet, úgy, hogy ezáltal akarva-akaratlan egy egész élet, egy egész életmű nullázódhat le, úgy érzem – mélyen tiszteletben tartva minden megszólaló fájdalmas, negatív és traumatikus emlékeit, és velük együtt érezve –, szólnom kellett az általam ismert és tapasztalt személyes életút másik aspektusáról, az értékteremtő oldalról is.
Az én soraim tehát most másról szóltak. De ha egy életút teljessége ilyen széles körű megmérettetés elé kerül, az én személyes tanúságom is hozzá kell, hogy tartozzon a képhez.
Radnóti Zsuzsa portréját Szkárossy Zsuzsa készítette.
