2017 márciusa és novembere között nemcsak Bécs egyik legforgalmasabb pontja, de legnagyobb építési területe is lesz a Stephansdom környéke, mivel kicserélik a Stephansplatz és a betorkolló utcák útburkolatát. Erre azért van szükség, mert utoljára több mint 30 évvel ezelőtt, a metróépítéskor újították fel az osztrák főváros egyik jelképének is otthont adó teret. Ráadásul a környező sétálóutcákban – a Grabenen és a Kärtner Straßén – már évekkel ezelőtt díszburkolatot raktak le, ehhez igazítják most hozzá a Stephansplatz arculatát. A burkolatdizájn fő elemei itt is a szürke különböző árnyalatában pompázó hatalmas gránittömbök lesznek, ezen kívül megújul a közvilágítás valamint az utcabútorok is. A tér átalakítása összesen 11,5 millió euróba kerül majd.
Az építési munkálatok idejére a városi régészet is akcióba lendül: a feltáró ásatások mellett, hétfőnként 11 órás és 11:30-as kezdéssel ingyenes vezetéseket is tartanak az érdeklődőknek. Aki részt szeretne venni egy ilyenen, elég, ha a fenti időpontok valamelyikére odasétál a bécsi városi régészet, a Stadtarchäologie Wien információs táblájához a Stephansdomnál. A maximum 50 fős, körülbelül félórás vezetésen a régészek mesélnek a tér történetéről a római kortól az újkorig, és a legújabb leletekről is.
A 2. és 3. században a mai 1. kerület területén helyezkedett el Vindobona, a római légió katonai tábora, a mai Stephansplatz helyén pedig a tábor elővárosának egy része terült el. Kereskedők, kézművesek éltek és dolgoztak itt, valamint itt laktak a katonák családjai is.
Miután az 5. században kivonult a római hadsereg, néhány évszázadon át lakatlan volt a térség. A következő telepesek a 9-10. században vették birtokukba a területet, ekkor emelték itt az első templomot, amelynek helyén később a Stephansdom épült. A téren a 12. századtól egy temető is helyet kapott, a föld alatti Virgil-kápolnát pedig 1220 körül létesítették. A Stephansplatzon lévő temetőt a 18. században számolták fel, a tér ekkortól kezdte el elnyerni mai formáját.
